Heti kommentárunk 17/ A földrajz a sors

Türkiye továbbra is küzd azért, hogy nagy hatalommá váljon egy földrajzi tűzgyűrűben. Szomszédainál nagy a bizonytalanság, egyrészről folytatódik az orosz-ukrán háború, másrészről a szíriai polgárháború. A damaszkuszi hatalom összeomlása nagyobb kihívást jelent a terrorizmussal és a menekültekkel szembeni küzdelemben. Míg Irakban nem sikerült megteremteni a stabilitást, Iránban folytatódnak a társadalmi események, tüntetések és konfliktusok. Feszült a helyzet a Kaukázusban, tovább tart a karabahi háború és a problémák Görögországgal. 2022-ben nagy kihívásokkal nézett szembe Türkiye, azokat nagy mértékben sikerült kezelnie,  a 2023-as év vár rá. Ismét vannak nagy veszélyek, de lehetőségek is.

A földrajz a sors. Türkiye sorsa az, hogy egy nagyon nehéz földrajzi területen, Európa és Ázsia metszéspontjában, a Közel-Kelettel összefonódó földrajzban helyezkedik el. Ez egy olyan terület, amelyet a világ szívének nevezhetünk, a globális energiaforrások központjának, valamint egy hídnak Európa és Ázsia között. Ez a földrajz természetesen a globális hatalmi harc központja, ahol a nagyhatalmak proxy háborúkat vívnak regionális hatalmakkal és nem állami szereplőkkel. Különösen a szeptember 11-i támadások után az Egyesült Államok afganisztáni és iraki inváziója miatt a régió dinamikája teljesen felborult. Az arab tavasz hatása még mindig érezhető, egy olyan instabilitási medencéről beszélünk, ahol olyan terrorszervezetek jelentek meg, mint az ILIÁ és a PKK. Miközben Türkiye mindezekkel a változókkal küzd, most szembe kell néznie az orosz-ukrán háború geopolitikai hatásaival.

Igen, 2023 fő meghatározó kérdése minden bizonnyal továbbra is az orosz-ukrán háború lesz. Úgy tűnik, hogy a háború elhúzódik, és óriási lesz a hatása. Míg a globális energiaellátásban folytatódnak az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatti megszorítások, hasonló a kép az élelmiszerekben és néhány más árucikkben is. A téli hónapok elmúltával a háború eszkalációjára lehet számítani, és ez a helyzet természetesen a Kaukázustól Közép-Ázsiáig és a Közel-Keletig számos területet és hatalmi egyensúlyt érint. Olyan folyamatról beszélünk, amely nagy lehetőségeket és veszélyeket rejt magában Türkiye számára. Végső soron 2023-ban is megőrzi a Harmadik Útként kifejezett álláspontját, de az is világos, hogy a szankciók miatt nagyobb nyomás nehezedik rá, különösen nyugati tárgyalópartnerei részéről.

Türkiye azonban meg fogja őrizni kiegyensúlyozott pozícióját Ukrajna és Oroszország között, és továbbra is kulcspozícióban tartja magát, különösen a globális energia- és élelmiszerellátás tekintetében. Oroszország fontos lépéseket tehet a közeli földrajzi területein, ami hatalmi vákuumot fog okozni.

A karabahi kérdés, a Zengezur-folyosó, a türkmén gáz Kaszpi-tengeren keresztül Türkiyébe szállítása, valamint a PKK/YPG ellen Szíriában megteendő lehetséges lépések, stb kérdéssel kerülhetünk szembe.

Természetesen Türkiye előtt az orosz-ukrán háború mellett más kihívások is állnak, különösen Szíriával és Irakkal kapcsolatban. E két ország területi integritása nagyon fontos Türkiye számára. Háromoldalú tárgyalásokat tarthat Türkiye, Oroszország és az Aszad-rezsim,  de a rezsim nem hajlandó eleget tenni Türkiye követeléseinek. Ezért nagyon is lehetséges az egyoldalú török hadműveletek folytatása. 2023-ban bizonytalanság vár Irakra, Irán növekvő befolyása és az erősödő iraki nacionalizmus magában rejti a konfliktus lehetőségét. A PKK/YPG ismét megpróbálja kihasználni a két ország instabilitását.  Azzal összefüggésben 2023-ban az egyik égető kérdés lesz a terrorizmus elleni küzdelem.

Türkiye számára 2023 olyan év lesz, amikor a 2022-ben kezdődött közel-keleti normalizációs folyamat tovább erősödik. Különösen az Egyesült Arab Emírségekkel, Izraellel és Szaúd-Arábiával megkezdett és folyamatban lévő folyamat Egyiptommal folytatódik. A Közel-Kelet minden érintett szereplője ki akar lépni a vesztes-vesztes spirálból, ami nagyszerű lehetőségeket teremt Türkiye számára ebben a helyzetben.