Kíváncsi lenni az életre 16/ Felelősségre vonható-e a mesterséges intelligencia?

Ki a felelős a mesterséges intelligencia-alapú bűncselekményekért?

1916137
Kíváncsi lenni az életre 16/ Felelősségre vonható-e a mesterséges intelligencia?

A tudományos világ egyik célja olyan mesterséges intelligencia előállítása, amely képes úgy gondolkodni, és döntéseket hozni, mint az ember. Az a kérdés, hogy a mesterséges intelligenciát nem lehet ellenőrizni. Tehát, ki a felelős a mesterséges intelligencia-alapú bűncselekményekért?

Ha a jövőben egy autonóm mesterséges intelligencia az embertől függetlenül követ el bűncselekményeket, felelősségre vonják-e azt, kérdésére válaszolva Zafer İçer, a Marmara Egyetem Jogi Karának munkatársa azt mondja:

"A mai napon a mesterséges intelligenciának nincs öntudata, így nem képes különbséget tenni a jó és rossz között. Rövid- és középtávon a mesterséges intelligencia felelősségre vonása nem tűnik lehetségesnek. Jelenleg a mesterséges intelligencia felelősségre vonására irányuló erőfeszítéseknek nincs jogi alapja. Ha a jövőben a mesterséges szuper intelligencia belép az életünkbe, annak a jogrendszerbe való beillesztését erős lehetőségnek kell tekinteni. Ilyen esetben a mesterséges intelligencia jogi személyiségét el lehet fogadni, akkor tetteiért felelősségre is lehet vonni."

"Mi lesz a mesterséges intelligencia fogalmának jogi értelmezése?”

Ki a felelős a mesterséges intelligencia-alapú bűncselekményekért? Íme a  mesterséges intelligencia számára alkalmazható jogi személyiségi konstrukciók:

A széles körben elterjedt konstrukció: A közvetett ügynökség

Eszerint a mesterséges intelligenciának nincs emberi természete, és ártatlan jármű büntetőjogi felelősség nélkül. A mesterséges intelligencia-alapú bűncselekményekért a jogi felelősség az üzemeltető személyt vagy az üzemben tartót terheli

A lehetséges jövőbeli konstrukció: A mesterséges helyettesítő

Eszerint a mesterséges intelligenciát proxynak tekintik. A mesterséges proxy a természetes személy utasításainak megfelelően működik a jogok és kötelezettségek tekintetében. Ezért e konstrukció szerint a felelősség ismét az embert terheli.

A félt forgatókönyv szerinti lehetséges konstrukció: A mesterséges sezrvezet

A legvitatottabb a közvetlen felelősségre vonható konstrukció, amely azt sugallja, hogy a mesterséges intelligenciát ugyanúgy lehet büntetni, mint egy embert. Az embert utánzó mesterséges intelligencia szintén felelősségre vonható tetteiért.

Nos, ha a mesterséges intelligenciát vonják a felelősségre...

A megvitatott kérdések egyike, hogyan lehet büntetőjogi felelősségre vonni azt. A mesterséges intelligenciával szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekre vonatkozó szabályozás még nem létezik a világon.

A hagyományos rendszerben a büntetés bűncselekmények megelőzésére és javítására szolgál. Más szóval, egyrészt a megtorlásként szabott büntetés célja az, hogy az emberek ne kövessenek el újra bűncselekményeket, azaz elrettentést biztosítson a társadalomban. Ezek a büntetési célok azonban nem egyeztethetők össze a mesterséges intelligencia jellemzőivel. A büntetés helyett a mesterséges intelligencia rendszerek jelentette veszélyek kiküszöbölésére irányuló intézkedéseket lehet fontolóra venni. Ezeket az intézkedéseket a jelenlegi jogrendszer biztonsági intézkedésnek nevezi. Ezzel összefóggésben érdekes javaslatok vannak,  mint például a rendszer frissítésének elmulasztása, a szoftver verziójának leminősítése, képességeinek korlátozása, létezésének megszüntetése. Természetesen mindezek a fejlemények azt jelzik, hogy új korszak kezdődik a jogtörténetben.

Forrás: Trt Haber



Még több hír