VÍZKULTÚRA 15

Anatólia a Földközi-tenger térsége, számos civilizáció bölcsője, ezeréves történeteket mesélő része. Lükia, Pszídia és Pamfilya az okos csillagai újra elmondják történetüket a ma emberének. A korokból maradt örökséget Antalya és környéke ma is szemünk elé tárja…

Ezek a csillagok közül kezdjük a „fény országa” jelentésű Lükiával. Lükia volt a ma Antalya és Fethiye közt fekvő Teke-félsziget ókori neve. Anatólia régi lakosai, a lukkaiak Lukkának hívták, ennek görög változata a Lükia. Az Antalya határai közt fekvő Xanthos, Patara, Olympos és Phaselis a 23 városból álló Lükiai Szövetség városai közül valók, melynek lakossága az ókorban 200.000 fő körül volt, és a történelem első demokratikus szerveződése. A lükiaiak szabadságszerető és harcos nép voltak.

Xanthos volt a Szövetség egyik fővárosa. Az ókor egyik legnagyobb költője, Homérosz az Íliászban a trójai háború katonáinak szülőföldjeként említi. Xanthos, mely római-kori síremlékeiről is híres, ma szerepel a Világörökség listáján. A lükiaiak a térség természetes mészkőjéből épített sziklasírjai ma a kulturális örökség egyik legnagyobb érdeklődést keltő részei.

A kétezer éves antikváros, Patara a világ első parlamenti épületéről híres. Montesquieu szerint ez az épület „az antik világ legtökéletesebbje”. A Lükiai Szövetséghez utólag csatlakozott Phaselis kiemelkedő mérnöki tudásról tanúskodó vízrendszerétől és három kikötőjéről is híres. Olympost egy folyó két partján alapították, s ez a legendák „örökké égő tüzének” városa.

Természetesen ezeket a városokat nem lehet pár mondatban leírni. E heti programunkban Patara és a vizei lesz a téma.

A római korban a Lükiai Szövetség fővárosa, Patara a görög korban is fontos volt. A Kelet-Földközi-tenger 3 ókori gabonaraktárnak egyike, s ezért századokon át kereskedelmi központ volt. Pantara ugyanilyen fontos a mitológiában és vallástörténetben is, mert hitük szerint itt született a fény és művészet istene, Apolló is, aki ennek e földnek és Anatóliának az istene. Neve számtalan forrásban szerepel, és számos szentélyt emeltek neki.

Néró római császár – igen, aki felgyújtotta Rómát – mintegy 2000 éve építtetett egy világítótornyot Patarában, melyen írás is áll arról, hogy Néró építtette. És a torony még ma is áll! Kétezer éven át talpon maradt, a világ legrégibb világítótornyának tartják. Ha a világ legrégibb világítótornyáról beszélünk, talán az egyiptomi Alexandria jut eszükbe. Milyen kár, hogy bár a patarai semmiben nem marad el mögötte, ma csak a történelemkönyvek említik. A patarai világítótorony a világ legrégibb, minden részletében napjainkig fennmaradt világítótornya. Hát nem csodás, hogy századokon át ellenállt a földrengéseknek, háborúknak, a tenger ostromló hullámainak?

A mesékben Mikulásként említett Szent Miklós is Patarából származott! Eredetileg a Demre közelében fekvő antik Myra város püspöke volt. A mesék mindig jobban vonzzák az emberek figyelmét. Patara pedig Apolló és a Mikulás miatt is az érdeklődés központja. De nemcsak miattuk: amfiteátruma, a római diadalív, a Tepecik temető, szentélyek, 12 kilométer hosszú tengerpart, a kihalással fenyegetett tengeri óriásteknősök, a természet mind Patara különlegességei.

Patara rövid ismertetése után beszéljünk a vízzel való kapcsolatáról. Patara fontos az anatóliai vízmérnöki tudományok fejlettségének megértése szempontjából, melynek érdekes és gazdag példái találhatók a városban. Hidak, ciszternák, kutak mellett a római kor egyik legfontosabb vízmérnöki emléke található itt. Az antikvárosba vizet juttató látványos Delikkemer mérnöki csoda és Anatólia páratlan archeológiai öröksége. A Delikkemer egymásba nyúló, üres közepű, nagy kőkockákból áll. A modern fizika alapelveit alkalmazva a magasabb pontokról könnyedén átjuttatja a völgyeken a vizet. Az egymásba nyúló kőcsövek nagyon jól illeszkednek, ha javízani vagy cserélni kell őket, az is egyszerű. A vizes építménye más építményekkel ellentétben rendszeres karbantartást és javítást igényeltek. A Delikkemer ezek egyszerűsége miatt is fontos, illetve a rendszernek köszönhetően a víz a csövekben levegőzhetett. Mindezeket látva muszáj csodálnunk a római mérnökök évszázadokkal ezelőtti tudását!

Azoknak, akik követni akarják e befolyásos civilizációk nyomait, szólunk Törökország első hosszú távú gyalogújtáról, a lükiai útról is. Ez egy eukaliptuszok, szantálfák és évszázados olajfák közt kanyargó, 550 km hosszú út. Akik végig járják, 20-nál is több ókori várost láthatnak, a kék és zöld több tucat árnyalatát fedezhetik fel. Természetesen nem kötelező teljes egészében végig járni a néhol meredek, emelkedő, ereszkedő utat. Ezért különböző útvonalakat alakítottak ki. Tetszés szerint választhat ezekből: talán a csúcsról akar széttekinteni a csodás falvakon, talán a homokos parton táborozni… talán az ókori romok közt sétálni, vagy a kakukkfűillatú erdőben… a választás az öné! A Lükiai Úton az ásatások során útjelző táblákat fedeztek fel, melyek a lükiai városok közötti távolságot mutatják, s ne feledjék: ezek a világ legrégibb és legátfogóbb útjelző táblái!

A Lükiai Szövetségről és egyik fővárosáról, Pataráról beszéltünk ma, ahol a világ legrégibb világítótornya található, és a mérnöki csoda, a Delikkemer…