Biden elnökségének másik nagy kíváncsisággal várt területe a külpolitika

2020 november 3-án az amerikai elnökválasztáson a köztársaságpárti Trump helyét a demokrata Biden szerezte meg. Bár a hivatalos eredményt még nem hozták nyilvánosságra, Biden bejelentette győzelmét, azonban Trump további kifogásokat jelentett be. Trump szerint választási csalás történt. A köztársaságpártiak két pártra szakadtak. Egy rész elfogadja Trump vereségét, a másik rész szerint tovább kellene küzdenie a győzelemért. Ha Trump bírósági eljárást indít, az nagy valószínűséggel nem fogja megváltoztatni az eredményeket, és Biden 2021 januárjában az USA új elnöke lesz. Biden az elmúlt évszázad legtöbb szavazatával nyert választást. Első látásra ez hatalmas győzelemnek tűnik, de Biden előtt nagyon nehéz időszak áll.

E nehéz időszak legelején a koronavírus-járvány áll. Biden választási kampányában nyilvánosságra hozta koronavírus-járvány elleni stratégiáját. Azonban az Egyesült Államokban napról napra több a fertőzött és a halálos áldozat. E helyzetben Biden kénytelen elnöksége első évét a koronavírus-járvány elleni küzdelemre szánni. A másik fontos téma, amivel foglalkoznia kell, a gazdaság. A koronavírus-járvány miatt az amerikai gazdaság jelentősen visszaesett. A munkanélküliség, az állami csomagok, a globális gazdaság stagnálása is nyomást gyakorol az amerikai gazdaságra. És Biden nemcsak ezekkel a témákkal lesz elfoglalva első elnöki évében. Muszáj lesz enyhítenie a Trump idején súlyossá vált társadalmi polarizálódást. Ebben nagy mértékű „fekete harag” áll vele szemben. A Floyd-gyilkossággal kezdődött rasszizmusról folyó viták nagy kihívást jelentenek Bidennek. Választási kampányában azt ígérte: foglalkozik a problémával, és megoldást talál rá. De ezt az ügyet megoldani nem lesz könnyű.

Biden elnökségének másik nagy kíváncsisággal várt területe a külpolitika. Biden saját hivatali idejét Amerika erejének és vezetői szerepének visszaállításaként mutatta be. Más szavakkal, Biden próbál újra presztízst szerezni a Trump alatt presztízsét vesztett USA-nak, és újra éreztetni Washington befolyását a nemzetközi politikában. Ennek keretében Biden bejelentette: visszalép a párizsi klímaegyezménybe, melyből Trump kilépett. Azt is ígérte, hogy gyorsan intézkedik a segélyek újbóli folyósításáról a WHO-nak, melyeket Trump leállított.

Szintén kíváncsiság tárgya, hogy milyen lesz az Egyesült Államok új közel-keleti külpolitikája. Egyértelmű, hogy Biden nem Trump külpolitikáját fogja követni. Irán atomügye kapcsán korábban tett nyilatkozataiban célzott Iránnal kapcsolatos politikájára. Az egyik opció volt az iráni atomszerződéshez való visszatérés. Azonban kíváncsiság tárgya, hogy milyen szerződés lesz ez. Izrael ügyében a lehetőségek között van, hogy fel fog hagyni az Izraelnek „biankó csekket” adó Trump-politikával. Biden vezetése alatt Izrael mozgástere beszűkülhet. A másik ország, mely elveszítheti biankó csekkjét, Szaúd-Arábia. Mondhatjuk, hogy a Kaşıkçı-gyilkosság is befolyásolja Biden hozzáállását Szaúd-Arábiához. Más szereplőknek, mint az Egyesült Arab Emirátusok (UAE) és Egyiptom is újra kellhet határozniuk pozíciójukat. Az is lehetséges, hogy Szíria kapcsán Biden átfogó stratégiát jelent be. Ami a Törökország – Egyesült Államok kapcsolatokat illeti, számos elemző azt mondja, hogy a kapcsolati válság el fog mélyülni. Ezt azonban még korai megmondani.

A térség geopolitikájában átfogó változások történtek. Meglátjuk, hogy ha Biden úgy akarja, képes lesz-e ezeket a változásokat a javára fordítva ismét nagy presztízsű szereplővé tenni az Egyesült Államokat a Közel-Keleten. De azt elmondhatjuk, hogy egyáltalán nem lesz könnyű dolga.