Török Idegenforgalom (19)

Egy ókori város, melyet Aphroditéről, a szerelem és szépség istennőjéről neveztek el: Aphrodisziasz.

Augustus római császár ezt a települést azokkal a szavakkal vonta a védnöksége alá, hogy „Egész Ázsiában ezt a várost választom magamnak”.

Napjainkig is meglehetősen jó állapotban maradtak fenn Aphrodisziasz épületei, melyeknek köszönhetően a hely egyike Anatólia jelentősebb régészeti lelőhelyeinek.

Az ókori város Törökország Égei-tengeri régiójában, Aydın város Karacasu kerületében, egy 600 méterrel a tengerszint felett lévő fennsíkon található. A történelem során a város gazdagságának legjelentősebb forrása a közeli márvány lelőhelyek voltak.

Aphrodisziasz településtörténete a Kr. e. 5000-es évekig nyúlik vissza, és a Kr. e. 2 században városállam vált belőle. Azt követően, hogy Augustus római császár a védnöksége alá vonta, a település adómentességet és autonómiát élvezett, melyeknek köszönhetően a város gyors fejlődésnek indult.

Később Karia tartomány székhelye lett. A bizánci korban jelentkező vallási és gazdasági problémák miatt a település elkezdte elveszíteni a jelentőségét; az idővel kisvárossá váló Aphrodisziaszt a 12. században teljesen elhagyták.

Az Aphrodisziaszban található márványból készült épületek, szobrok, domborművek és feliratok napjainkig jó állapotban maradtak fenn, ami még tovább növeli az ókori város régészeti jelentőségét.

A város közelében található márvány lelőhelyek gazdagsága biztosította, hogy a település a szobrászat egyik magas színvonalú központjává váljon. Különösen az első és harmadik évszázad közötti időszakban volt híres a város szobrásziskolája: A Földközi-tenger környékéről ismert számos alkotás innen származik. A szobrászat területén elfoglalt vezető szerepe révén idővel egy önálló „aphrodisziaszi stílusnak” nevezett irányzat is kialakult.

Az ókor kiemelkedő építészeti, művészeti és vallási központjai közé tartozó település legfontosabb épülete az Aphrodité-templom. Eredetileg az asszírok Istár istennő számára építették, majd pedig az 1. században a rómaiak Aphroditének szentelve építették újjá. Azt követően, hogy a városban a kereszténység vált uralkodó vallássá, az Aphrodité-templomot az 5. század végén templommá alakították, melynek során teljesen eltörölték a régi szentély nyomait.

A város jelentős, domborművekkel és szobrokkal díszített épületei közé tartozik a Szebaszteion-szentély, a Hadrianus-fürdő, egy sportolás és oktatás céljából épített épület, valamint a vízszabályozás érdekében kialakított medence is.

A gyűlések és piachely céljából használt 8 ezer férőhelyes agorán található egy márványba vésett árlista, melyet Diocletianus római császár idején függesztettek ki a falra. Ez a lista az egyik legfontosabb lelet, amely a város gazdaságáról árulkodik.

Az aphrodisziaszi stadion az ókori világ egyik legjobb állapotban fennmaradt stadionjaként ismert; 30 ezer néző befogadására alkalmas… Az ókori színház pedig Anatólia legrégibb háromszintes színpadának ad otthont.

Ámulatba ejtő a város faragott márványokkal díszített kapuja is, amely annak ellenére, hogy sok évszázaddal ezelőtt építették, még mindig épségben áll.

Aphrodisziasz ókori városa a térségben található ókori márvány lelőhelyekkel együtt 2017-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.

Ha Aydınba mennek, hogy megtekintsék Aphrodisziaszt, ne hagyják ki a Didimben található Apolló-szentélyt és az ugyanott található páratlan szépségű tengerparti strandokat se, és kóstolják meg az Égei-tenger vidékének jellegzetes olíva olajjal készült ételeit is.