Kasmír: nem múló fájdalom

Ezen a héten a két nukleáris fegyverrel rendelkező ország, India és Pakisztán ismét szembekerült egymással. Az indiai megszállás alatt lévő Dzsammu Kasmírban 44 indiai katonát öltek meg, majd az indiai gépek a felelősnek tartott Pakisztán területére támadtak. Egy indiai gépet a pakisztániak lelőttek. A foglyul ejtett indiai pilótát pár nap múlva kiadták Indiának.

A probléma alapvetően Kasmír kérdéséből fakad. De mi is az a Kasmír-ügy?

 Egy brit klasszikus

Egy indián közmondás szerint, „ha egy folyóban két hal összevész, biztos, hogy egy hosszúlábú angol járt ott előtte”. Kasmír is a britek által megszállt földek közül került ki, majd függetlenedése után a fejlődésben elmaradott területek közé tartozott.

Az indiai szubkontinens az ezres évektől 1875-ig, mintegy 7 évszázadig török származású szultánok uralma alatt állt. Az utolsó Babur sah 1857-es legyőzésével ért véget a szultánok uralma Indiában, s kezdődött a brit fennhatóság. Azok, akik egy vallási, nyelvi és faji tekintetben sokszínű kontinensen éltek évszázadokon át, a britek 90 éves uralma után megosztották a kontinenst, Indiára, Pakisztánra és Bangladesre szakítva szét. Ma az angol India, Pakisztán és Banglades hivatalos nyelveinek egyike.

 A nép Pakisztánt választotta, a kormányzó Indiát

1947-ben India és Pakisztán megszerezte függetlenségét, a többségben muszlimok lakta területek Pakisztánhoz, a többségben hinduk lakta területek Indiához kerültek. Kasmír lakossága 90%-ban muszlim volt, Nagy-Britannia mégsem hagyta Pakisztánnak, hanem népszavazásra bízta a döntést. Nagy-Britannia ezen döntése azóta is az ellentét, összecsapások, halál legfőbb oka Kasmírban. Bár a 90%-ban muszlim Kasmír népe 1947-ben a Pakisztánhoz való csatlakozásra szavazott, az akkori herceg, Mihrace Hari Singh az Indiához való csatlakozás mellett döntött, és katonai segítséget kért Indiától, ha Kasmír népe szembeszállna a döntéssel. Miután az indiai katonák bevonultak kasmírba, bevonult Pakisztán is, s a felek közt 1947-ben először tört ki a háború.

 A háborúk és a jelenlegi helyzet

A felek közötti első háború az ENSZ közvetítésével, 1949 januárjában ért véget. A tűzszüneti egyezmény alapján a felek kivonták katonáikat Kasmírból, s megegyeztek, hogy Kasmír jövőjéről az ENSZ megfigyelése mellett zajló népszavazáson döntenek. Azonban India ellenállása miatt a népszavazásra soha nem került sor. India a fennhatósága alatt álló területet „Dzsammu Kasmír” néven magához csatolta. Pakisztán a fennhatósága alá került Kasmírnak „Azad Kasmír” (független Kasmír) és Gilir Baltistan néven két autonóm régió státuszát adta. A két ország között 1965-ben és 1999-ben is háború tört ki.

1962-ben, a Kína – India háború után Kasmír egy része kínai fennhatóság alá került. Mára Kasmír 45%-a indiai, 35%-a pakisztáni fennhatóság alatt áll, 20%-át Kína ellenőrzi.

A Nagy-Britannia által hátrahagyott Kasmír-ügy miatt máig több mint 100.000 ember halt meg, és 1,5 millió hagyta el Kasmírt.

 Van-e megoldás?

Először a jelenlegi feszültséget kell csökkenteni. India a terrorizmus támogatásával vádolja Pakisztánt. Ha kell, India az ENSZ-hez fordulhat ezzel a témával, de az elfogadhatatlan, hogy egymaga döntve Pakisztánra támadjon. Kedvező fejlemény, hogy Pakisztán kijelentette: kész együttműködni a terrorellenes küzdelem terén.

Pakisztán azt akarja, hogy Kasmír ügyében az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1948-as határozata szerint, népszavazáson döntsenek. India ezt nem akarja, mivel Kasmír lakosságának túlnyomó része muszlim, ezért katonai jelenléttel próbálja Kasmírt megtartani. Törökország is az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1948-as határozata szerinti megoldást párolja.

Az évek óta tartó harcok azt bizonyítják, hogy az a megoldás, amit a nép nem fogad el, nem lehet megoldás. Kasmír népe kifejezi véleményét az őt semmibe vevő országok és a külső szereplők döntéséről. Ezért a legfontosabb, hogy a megoldásban a kasmíri népnek is szerepet kell adni, s olyan megoldást kell találni, amit ők is elfogadnak.

Az egyik lehetséges megoldás a népszavazás. Jól ismert, hogy Kasmír népe Pakisztánhoz húz, ezért ellenzi India ezt a megoldást.

A másik alternatíva Kasmír független állammá válása, de ezt egyik ország sem támogatja.

Törökország kész minden támogatást megadni a vérontás és a könnyek megszüntetéséhez, ha a felek úgy akarják. Törökország nem imperialista célokkal, hanem az igazságos megoldás támogatásával áll az ügyhöz.

Nehéz úgy megoldást találni, ha India és Pakisztán csak saját ügyének tekinti, s ezért kettejük közt akarja megoldani a kasmíri kérdést. Épp ellenkezőleg, olyan mértékben lehetséges megoldást találni, amilyen mértékben a felek felismerik, hogy egy globális háború eszközévé akarják tenni őket. Izrael közelmúltban Indiával kötött fegyverkereskedelmi egyezményei, Kína Pakisztánnak nyújtott támogatása felhívás egyféle képviseleti háborúra. Ha a két ország nem veszi észre, hogy általuk akarnak egy háborút megvívni, sokat veszíthetnek. De ha a nagy képet nézve megoldást találnak Kasmír ügyére, még ha azt gondolják is, hogy keveset nyertek, mindkét fél sokkal többet nyer. Az eddig egymással szemben álló India és Pakisztán egy békés környezetben sokkal gyorsabban fejlődhet, s sokféleképpen hozzájárulhat saját társadalma politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és polgári értékeihez.