Honvédelemben Nemzeti Projektek

Nuri Demirağ: “A győzelem a légierőn múlik”

Honvédelemben Nemzeti Projektek

A török védelmi ipar utóbbi években elért fejlődésének kedvező hatását a legutóbbi katonai hadműveletekben is láthattuk. Belföldön a terrorellenes küzdelem, külföldön az Eufrátesz Pajzsa hadművelet és az Olajág Hadművelet sikeres hadmozdulataiban is helyi gyártású védelmi eszközöket használtak. A helyi gyártású fegyverek, drónok, járművek és a fronton végzett javítás és karbantartás az egész világ figyelmét felkeltette. A védelmi ipar területén korábban külföldi országoktól függő Törökország ma már saját hajót, tankot, radart, drónt, fegyvert gyárt, és hamarosan hazai gyártású műholdat is küld az űrbe. Mindez a védelmi ipari cégek és a katonai illetékesek mellett az elmúlt 15 év jó vezetésével vált lehetővé.

 

Nuri Demirağ: “A győzelem a légierőn múlik”

A törökországi védelmi ipar történetét nézve láthatjuk, hogy fontos eredményei és áldozatkészsége ellenére nem kaptak meg a kellő támogatást. Az 1930-as években Nuri Demirağ életének története is jó példa erre. Ő építette ki Törökország vasúthálózatát, ezért kapta a “Demirağ” nevet. Több tucat projekttel járult hozzá az ország fejlesztéséhez. 1939-ben repülőt gyártott, pilótaiskolát nyitott a fiatal pilóták neveléséhez. Nuri Demirağ fogalmazta meg először, hogy győzelmet nem a bajonettek, hanem a légierő hozzák el. És nem maradt meg a szavaknál, hanem repülőgép-gyárat is alapított, hogy az ország uralhassa egét. 1939-ben gyártotta az első hazai készítésű repülőt.

Azonban ami vele történt, érthetetlen. Az 1933-ban az ország energiaszükségletének fedezését célzó Keban-gát projektjét az akkori közjóléti miniszter, Ali Çetinkaya nagyon negatívan fogadta. Ali Çetinkaya akkoriban a Független Bíróságon szolgálatot teljesítő „három Ali” egyike volt. Amikor Demirağ benyújtotta projektjét, azt mondta: „Igen, Nuri úr, gátat akar építeni. Hogyan építi, kivel, hogyan old meg egy ilyen hatalmas munkát? És az energiát, amit termel, kinek fogja eladni?” A mérnökeivel érkezett Demirağ felkészült volt. Jelentésében benne volt mindez, és még sokkal több. De a miniszter nem akarta végighallgatni, s mikor Demirağ azt mondta, hogy „ez az ügy az ország jövőjét jelenti”, a miniszter a szavába vágott: „Talán a maga dolga az ország jövőjén gondolkodni? Majd mi gondolunk arra!”, és véget vetett a meghallgatásnak. A Demirağ által 1933-ban tervezett projektet 1966-ban tűzték újra napirendre, s megépítése 10 évig tartott. Az akkori időszak ambiciózus vezetői számára fontos projektet 33 évvel később kezdték megvalósítani.

 

Nuri Demirağ 1939-ben gyártotta az első repülőt

1935-ben kampányt indítottak az ország számára szükséges repülők megvásárlása érdekében. Aki 10.000 líra feletti összeget adományozott a célra, arról elneveztek egy repülőt. Nuri Demirağ azonban adakozás helyett egész vagyonát arra áldozta, hogy a hazai gyártású repülőgépet megvalósítsa. Az addig keresett pénzét „nemzeti letéteménynek” tartotta. Az európai vagy amerikai licenc alapján történő gyártás másolásnak tartotta, ezért egy teljesen „török modell” gyártásának gyürkőzött neki. 1936-ban Beşiktaşban rakták le gyárának alapjait, és a mai Yeşilköy, az Atatürk repülőtér helyén kezdett repteret építeni gépei számára.

1937-ben a Török Légihatóságtól (THK) 10 oktatógép és 65 siklórepülő gyártására kapott szerződést, s éjjel-nappal dolgozott csapatával. Atatürk 1938-as halálával Törökországban politikai csatározások kezdődtek. Annak ellenére, hogy 1939-re a repülőgép minden technikai feltételnek megfelelően készen volt, és a THK pilótáinak kedvező jelentését is megkapta, mégis elutasították. Az egyik repülőgép balesetet szenvedett, amikor Eskişehirben a túl rövid kifutópálya miatt a földre kényszerült leszállni. A THK illetékesei lemondtak a vásárlásról azzal az ürüggyel, hogy ez műszaki hiba miatt történt.

 

A török oktató-repülőgép (HÜRKUŞ) fejlesztésének kezdete

Ma az ország vezetőinek hatására és az illetékes szervezetek támogatásával számos védelmi projekt fejlesztése zajlik. A HÜRKUŞ prototípusa elkészült. Az első török gyártású repülőt 2023-ban kezdik használni. A HÜRKUŞ az első török repülő, amely megkapta az Európai Polgári Repülési Hatóság jóváhagyását. Két darab készült a prototípusból, melyet a polgári és katonai pilótaoktatás igényeit szem előtt tartva terveztek. Emellett folynak a munkálatok a HÜRKUŞ-C nevű változat felfegyverzésére is.

 

Török felderítőgép projekt

A török gyártású felderítő-repülőgép projektjével a légierő parancsnoksága a 2030-as évektől kezdve kívánja fedezni Törökország felderítő-repülőgép igényeit. A speciális tervezésű géphez a helyi ipar által gyártott alapanyagokat fogják használni. A jelenleg is folyó projektben készülő repülőgép első próbarepülése várhatólag 2023-ban lesz.



Még több hír