A Reggeli Újság érdekes cikket közölt a magyar őstörténet kaukáz

- Reméljük, hogy számos új információval szolgálhatunk majd a bonyolult magyar etnogenezis és migráció modellezésében. Azt, hogy ebben mennyi újdonság lesz, azt az idő mutatja majd meg, de elképzeléseink szerint számos érdekes eredmény várható. Azt is fontos megjegyezni, hogy a Kaukázus előtere nem csak a Kazár kaganátus történetének helyszíne, hanem több, nagy nomád törzsszövetség történetének számos fejezete itt játszódik, valamint itt kapcsolódik egymáshoz. Atilla (Etele) hun nagyfejedelem 453-ban bekövetkezett halála után, a hun törzsszövetség a Kárpát -medencéből visszahúzódik a Fekete –tenger északi partja mentán egészen az Azovi tengermellékre és a Kaukázus északi előterébe, ahol létrejön a kaukázusi hun birodalom, ezután nem sokkal a bizánci krónikákban megjelenik egy új törzsszövetség neve is, az onoguroké ( tiz-ogur). Ez a törzsszövetség valószínűleg szintén közép –ázsiai törökökből áll, illetve itt alakul valódi törzsszövetséggé, vélhetően főleg hun utódnépek jelentős részvételével. A területen közben az 500-as évek derekán, átvonulnak a nyugat felé tartó Belső –ázsiai eredetű avarok is, akik emlékét őrizheti a Kaukázus hegyei közé benyomult nomádok egy csoportja, akik megszervezik egy terület igazgatását a helyi kaukázusi lakosságra települő elit csapataikkal. Az ő emléküket őrizheti a ma kaukázusi nyelvű, dagesztáni avar nép. Az hegyi avarok genetikai vizsgálata is fontos eredményeket hozhat, főleg ha bizonyos csoportjaik adatai majd összevethetőek lesznek a kora avar-kori csontokból kinyert DNS- mintákkal. A 600-as évek elején az onogur törzs szövetség létre hozza a Kubán folyó mentén az első Bulgár birodalmat ( a bizánci források ezt nevezik Nagy Bulgáriának tehát Magna Bulgáriának) ahonnan később a nyugatra vonuló bulgárok eljutnak a Balkánra és annak jelentős részét meghódítva létre hozzák a balkáni vagy dunai Bulgáriát ( amely később nyelvileg teljesen elszlávosodik, de nevében megőrzi a keleti hódító, és egyben birodalom alapítók nevét). Az egyik legérdekesebb kutatási terület pedig a Kaukázus keleti vonulatai és a Kaszpi tenger közötti átjáró, az úgynevezett Derbenti- kapu környékén megtelepedett nomádok kurgán sírjainak feltárása. A legtöbb kurgánt feltáró Ludmilla Gmirya orosz régész professzor asszony álláspontja szerint ezek a sírok főleg a Kárpát medence felöl erre a vidékre visszahúzódott hunokhoz köthetőek. Ezáltal ez az egyik legfontosabb kutatási terület lehet a jövőben. Tehát a Kaukázus vidék lehet az egyik legfontosabb összekötő kapocs a hun az onogur bulgár és a magyar törzsszövetség történetében. Talán így az is érthető, hogy a ”finn –ugor” nyelvészeti teóriából nehezen ”kilátó” kutatók egy része, miért próbálja feltűnő erőlködéssel kihagyni a magyar őstörténeti kutatások látóköréből a Kaukázus vidéket.
A természettudományos kutatások azonban haladnak tovább, és néhány év múlva valószínűleg sokkal reálisabban fogjuk látni a Kaukázus vidék jelentőségét a magyar őstörténet szempontjából.
– Köszönöm a beszélgetést!
Forrás:http://www.reggeliujsag.ro/ostorteneti-kutatasok-a-kaukazus-videken/