A Kapitány Naplója

             A Gezgin kedves utazói. A műsorunk kezdete óta együtt megtekintettük a Fekete-tengerpartjait, több tengerparti várost és járást. Időnként hegyekre másztunk fel, és a Fekete-tengeri térség páratlan platóin, erdein és ismeretlen antikvárosaiban sétáltunk. Továbbra is sétálni fogunk a fekete-tengeri térségben, de most a Márványi-tengeri térség tengerparti városaiban kezdünk vitorlázni. Indulunk útnak Sakarya város felé.

            Sakarya nagyon fontos város volt nagyon régi idők óta. Az emberek történelem folyamán telepedtek le ebben a városban a termékeny szántóföldeknek, gazdag vízforrásoknak és erdöknek köszönhetően. A római és bizánci korokban egy kereskedelmi központ volt Sakarya város. Az oszmán-törökök idejében pedig Sakarya városból hozták a szükséges árukat Isztambul fővárosba. Sakarya város közel állt fővároshoz, egy tengerparti város volt és a Sakarya-folyó mentén volt. 

            Antikkorokban közös jellege volt a kegyhelyeknek, szobroknak, műemlékeknek és szarkofágoknak, mi volt ez a közös jelleg? Ennek a kérdésnek válasza a márvány. Afyonkarahisar város és környéke nagyon gazdag a márványban, és ez a város kielégítette a Római Birodalom márványszükségletét. A jó minőségű fehér márvány nagy érdeklődést keltett. Ez egy luxus márványfajta, melyet használnak különösen építészeti téren és szoborkészítésben. Persze nagyon nehéz volt nagysúlyosságú márványok szárazföldön át szállítása, e szempontból a vízerőt, azaz a folyókat kihasználták. Ezek a folyók legfontosabbja a Sakarya-folyó volt. Akkori időkben Sangariosnak volt ismerve a Sakarya-folyó. A római kor egyes történészei szerint ez a folyó járhatatlan volt. A Római Birodalom idejében egy hidat építettek ezen a folyón. Amikor a Sakarya-folyóról esik szó, mindjárt ez a történelmi híd jut az ember eszébe. Napjainkban a Besköprü-nek ismert Justinianus-híd nevét kapja a római császartól. Az UNESCO Világ Örökség Ideiglenes Listáján van ez a történelmi híd. Most lehorgonyozzuk a Gezgin című csónakunkat kikötőn, és megtekintjük ezt a hidat.

            A Justinianus-híd a világnak legfontosabb műemlékei között szerepel, mely a kelet Római Birodalom idejéből napjainkig fennállt. Szakértők mondják, hogy a közel 1500 éve fennálló híd majdnem egyenrangú Hágaszófiával. Ez a híd közel 350 méter hosszúságú és háromsávos út nagyságú. Az antikkori írók is szót ejtettek műveiben a Justinianus-híd nagyságáról. Úgy gondolnak, hogy a császár azért építtette ezt a hidat, hogy könnyítsék meg Isztambul főváros és Anatólia közti kapcsolatot. Ez a híd napjainkban is megvédi az eredeti szerkezetét, de a Sakarya-folyó már nem folyik ez a híd alatt. Ez a hatalmas és óriási híd napjainkban egy régi folyómedren található. Antikkorban nagyon magas volt a Sakarya-folyó áramlási sebessége, és gyakran okozott vízáradásokat. A ívzáradások megakadályozása céljából megváltoztatták a folyó medrét. A Justinianus császár által építtetett óriási híd is vesztette a funkcióját.