Kíváncsi lenni az életre 47/ A gleccserek olvadása hatással van az erdőtűzre

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a sarki jégtakaró olvadása az éghajlatváltozás hatása miatt tovább fokozza a globális felmelegedést, a szélsőséges időjárási események és a szárazság pedig több erdőtüzet okoz.

A napsugarak mintegy 80 százalékát visszaverő és a a világ túlmelegedését megakadályozó sarki jégtakaró olvadása befolyásolja a hidrometeorológiai egyensúlyt, növelve a szélsőséges időjárási események számát és gyakoriságát. Ezek az időjárási események, amelyek a hőmérséklet emelkedése, aszályok, a csapadékrendszer változásai és szárazabb, erősebben fújó szél formájában jelentkeznek, fontos tényezői az erdőtüzek számának növekedésének.

Prof. Dr. Murat Türkeş, a Boğaziçi Egyetem Éghajlatváltozási és Éghajlatpolitikai Alkalmazási és Kutatóközpont igazgatótanácsának tagja elmondta, hogy a sarki és kontinentális gleccserekből, gleccserpajzsokból, tengeri gleccserekből és magashegyi alpesi völgygleccserekből álló jéggömb az éghajlati rendszer egyik összetevője.

Türkeş megjegyezte, hogy a gleccserek fennmaradásához olyan éghajlatra van szükség, amely lehetővé teszi a havazást, és a lehullott hó hosszabb ideig talajon megmaradását és a gleccser körül megtalálható legyen a hegyekben, majd így folytatta:

"Itt merül fel a probléma. Az elmúlt 50 évben a gleccserek mennyisége és területe a világ számos részén csökkent, mert az éghajlat melegszik, a havazás csökken, még akkor is, ha havazik, a levegő hőmérsékletének emelkedése miatt gyorsan olvad, így a gleccserek nem táplálkoznak. Ilyen a helyzet Türkiyében. Ha a gleccserek továbbra is ilyen ütemben olvadnak, a sarkok a következő évszázadban felmelegednek, és egy olyan világ, amelyben teljesen olvad, talán 10 Celsius-fokkal melegebb lesz, mint ma. Ez azt jelenti, hogy Türkiyében trópusi, nagyon forró, nagyon száraz időjárás uralkodik majd."

Hangsúlyozva, hogy a hőmérséklet és az aszály súlyos válságot jelent a mezőgazdaságban, és okozza a mezőgazdasági hozamok gyors csökkenését, a vízkészletek csökkenését és az erdőtüzek növekedését Prof. Dr. Türkeş arra figyelmeztetett, hogy a tűzveszély hosszabb távon tavasz közepétől ősz közepéig terjed, és a nagyobb tüzek kockázata növekedni fog.

Türkeş rámutatott, hogy a nagy erdőtüzek megzavarják a több tízezer év alatt kialakult élő környezetet, és  megjegyezte:

"Míg az erdők szénelnyelők, amikor égnek, szén-dioxidot is bocsátanak ki. Ezen túlmenően az erdők elvesztése a vízkészletek csökkenését is jelenti. Egy melegebb világban, ahol a párolgás gyors és nagy ütemű, és a hidrológiai körforgás erősödik, heves esőzések lesznek, amelyek katasztrófákat, áradásokat és földcsuszamlásokat okoznak. Ha nem sikerül megakadályozni az éghajlatváltozást, a ma megfigyelhető kedvezőtlen körülmények felgyorsulnak, és még az évszázad vége előtt a legrosszabb forgatókönyvvel kell számolnunk."

"Nagyon súlyos aszályra számítok a következő 10 évben"

Yusuf Serengil az İstanbul Egyetem-Cerrahpaşa Erdészeti Tudományos Intézet Erdőmérnöki Kara egyik tanára megjegyezte, hogy bár a sarki jégtakarónak nincs közvetlen hatása az erdőtüzekre, hatással van az évszakokra.

Rámutatva, hogy a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan a párolgás is nőtt, Serengil azt mondta: " Ezért száraz időszakot élünk át. Az aszály a párolgás és a hőmérséklet összehasonlítása, itt kritikus fontosságú, hogy az ebből eredő teljes párolgás növekedjen, ami egy extra stresszforrás. A nyári hőmérséklet-emelkedés nemcsak erdőtüzeket jelent, hanem patakjaink kiszáradását is."

Rámutatva, hogy az éghajlatváltozás kritikus tényező az erdőtüzek kialakulásában, Prof. Dr. Serengil elmondta: "A tűzszezon május végén kezdődik és szeptember végéig tart. Az enyhébb téli hónapok meghosszabbítják a tűzszezont. A tűzszezon hosszabb ideig, május elejétől októberig tart, ha a tüzelőanyag száraz.”

Serengil kijelentette, hogy a sarki jégtakaró olvadásával több víz kerül a rendszerbe, a rendszer több napenergiával gyorsul, gyorsabb körforgás jön létre, és mindezek eredményeként nő annak valószínűsége, hogy rövidebb idő alatt nagyobb mennyiségű csapadék hullik.

Prof. Dr. Serengil véleménye szerint  súlyos aszály fenyegeti Türkiyét a következő 10 évben.