Türkiye értékeli Trump és Biden diplomáciai stílusát

A választások győztesétől függően a Türkiye és az Egyesült Államok közötti diplomáciai kapcsolat éles különbséget mutathat.

A közelgő amerikai elnökválasztás eredménye meghatározó lesz a török-amerikai kapcsolatokban, mert Donald Trump és Kamala Harris elnökjelölteknek az egymástól eltérő diplomáciai stílusa jelentős hatással lehet a washingtoni kapcsolatokra.

Bármelyik jelölt - demokrata vagy republikánus - foglalja el a Fehér Házat, Ankarára nehéz diplomáciai menetrend vár a nemzetbiztonsági és regionális érdekeit illetően.

A Hasan Kalyoncu Egyetem oktatója és biztonsági tanulmányok kutatója, Dr. Murat Aslan hangsúlyozza, hogy a török-amerikai kapcsolatok iránya jelentősen megváltozhat a választási eredmények függvényében.

A Biden elnöksége alatt tovább folytatódott a feszültség az USA és Türkiye között. Biden hagyományos diplomáciai megközelítése ellentétben áll Trump közvetlen és békülékeny stílusával, amely Ankara számára fenntarthatóbb.

Türkiye Trump négyéves elnöksége alatt közvetlenebb kapcsolatban állt az amerikai kormányzattal. Trump 2019-es döntése, miszerint kivonja az amerikai csapatokat Észak-Szíriából, fontos volt Türkiye biztonsági érdekei szempontjából, mivel teret adott Ankarának, hogy megőrizze befolyását a régióban és visszaszorítsa az YPG/PKK terroristáit.

"Trump döntése az amerikai csapatok Észak-Szíriából való kivonásáról fontos fordulópont volt Türkiye számára,  és megmutatta a vezetők közötti közvetlen kommunikáció előnyeit." – mondta Aslan.

Az YPG a PKK terrorszervezet szíriai nyúlványa, amely évtizedek óta terrorista támadásokat hajt végre Türkiye ellen, civilek és katonák tízezreinek életét oltotta ki.

A szakértők szerint ha Harris nem dolgozik törökpártibb tanácsadókkal, a Biden-kormány idején kialakult status quó fenntarthat, ha Trump visszatér a Fehér Házba, legalább újraélesztheti a párbeszédet, amely elakadt a két ország között.

Az Isztambuli Civilizációs Egyetem Politikai Tudományok Karának oktatója, Dr. Helin Sarı Ertem hangsúlyozza a jelöltek által képviselt eltérő diplomáciai megközelítéseket. “Trump politikáját nagyrészt a személyisége alakította, ami néha váratlan, Türkiye számára kedvező döntésekhez vezetett. Biden politikája hagyományosabb volt, de továbbra is fennáll nézeteltérés olyan kérdésekben, mint a PKK, az YPG és a Földközi-tenger keleti régiója.

Trump elnöksége alatt Washington rugalmasabb, interaktív megközelítése hozzájárult Türkiye regionális céljaihoz, különösen a terrorizmus elleni műveletek terén.

Egyensúly a Földközi-tenger keleti részén

A kelet-mediterrán térségben fennálló hatalmi egyensúly az egyik legvitatottabb kérdés az amerikai-török kapcsolatban. Türkiye határozott álláspontja a felségvizek, a nyílt tengeri energiaforrások keresése és a katonai jelenlét kapcsán közvetlen konfliktushoz vezetett Görögországgal és a dél-ciprusi görög résszel.

Trump elnöksége során lépéseket tettek a Görögországgal való szorosabb együttműködés, a katonai kapcsolatok megerősítése és a diplomáciai kapcsolatok javítása érdekében Athénnal és Lefkosával.

Ezt a megközelítést a Biden-kormányzat tovább vitte, jelezve a többoldalú kötelezettségvállalás folytatását a dél-ciprusi görög résszel, Görögországgal, és Izraellel való partnerség megerősítésével.

Az Egyesült Államok nemrégiben, figyelmen kívül hagyva az Észak-Ciprusi Török Köztársaság érdekeit, védelmi megállapodást írt alá a dél-ciprusi görög résszel. Ankara ezt olyan lépésnek tekinti, amely aláássa stratégiai érdekeit.

"Az Egyesült Államok, Biden elnöksége alatt a dél-ciprusi görög rész és Görögország felé hajlik, de Türkiye a geopolitikai jelentőségének köszönhetően továbbra is kulcsfontosságú szereplő a régióban. Trump esetleges visszatérése helyreállíthatja az egyensúlyt, de a mélyen gyökerező feszültségek továbbra is fennmaradnak” – mondta Ertem.

Az Egyesült Államok már régóta próbálja kiegyensúlyozni a két NATO-szövetségesével, Türkiyével és Görögországgal való kapcsolatait. "Trump elnöksége alatt Görögország iránti részrehajlás egyértelmű volt. A jövőbeli kormányoknak óvatosan kell eljárniuk, hogy elkerüljék a további eszkalációt" – jelentette be Ertem.

Mi vár ránk?

A török-amerikai kapcsolatokat évtizedek óta a katonai együttműködés, a regionális biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem jellemzi. Folyamatban lévő szíriai konfliktus, a kelet-mediterrán térségben kialakult viták, valamint a gázai és libanoni feszültségek azonban továbbra is kihívást jelentenek a partnerség számára.

"A választások változtathatnak a helyzeten, de az amerikai-török kapcsolat alapvető dinamikája valószínűleg nem fog jelentősen megváltozni" – fogalmazott Ertem. "Türkiyének meg kell majd küzdenie ezekkel a globális kihívásokkal, miközben meg kell védenie saját biztonsági érdekeit."- fejezte ki Ertem.

Murat Aslan támogatja ezt a nézetet: " Akárki nyer, Türkiye továbbra is kulcsfontosságú lesz az Egyesült Államok stratégiai érdekei szempontjából a Közel-Keleten és a kelet-mediterrán térségben. Ankara előtt az a kihívás áll, hogy biztosítsa, hogy hangját meghallják, és biztonsági igényeit kielégítsék egy egyre inkább többpólusú világban”.

A választási eredményektől függetlenül Türkiye várhatóan folytatja független külpolitikáját, és továbbra is központi szerepet játszik a regionális és globális stabilitásban.