Törökország ellenez mindenféle terrorizmust Szíriában

Minden szem azt figyeli, hogy mi történik legközelebb Szíriában, ahogy szombaton éjfélkor életbe lép az erőszak befejezését célzó müncheni egyezmény. De ahogy a háború folytatódik, elmélyülnek a biztonsági aggodalmak is.

Az ILIÁ-ellenes koalíció tagjaként Törökország támogatja a terrorista szervezet ellen hozott intézkedéseket. De a szíriai háború most már többről szól, mint az ILIÁ kiiktatásáról. Komoly biztonsági kockázattá vált Törökország déli határainak mentén.

Ankara aggodalmát a YPG két, egyidejű esemény keltette fel az utóbbi hetek során. Az egyik a YPG támadásai a mérséklet felkelő csoportok ellen Azezban, Tal Rifaatban, Idlibben és Aleppó térségében, miközben próbáltak Afrin keleti részére eljutni. Úgy tűnik, ez egy olyan terv része, hogy további területeket foglaljanak el Afrin és az Eufrátesz keleti partjai között. Ahogy Ufuk Ulutaş is rámutatott, a YPG célja az, hogy az ILIÁ elleni küzdelem jegyében kiterjessze az uralma alatt álló területeket (link: http://www.nytimes.com/roomfordebate/2016/02/24/are-kurds-allies-or-obstacles-in-syria/the-kurdish-ypgs-fight-in-syria-is-to-win-territory-not-to-oppose-isis ).

A YPG mindezt most az orosz légierő csapásainak és a szíriai vezető, Bassar Aszad rezsimjének teljes támogatásával teszi. Míg ez Oroszországot és az Aszad-rezsimet támogatja, ugyanakkor pedig gyengíti a szíriai ellenzéki csoportokat (link: http://www.nytimes.com/roomfordebate/2016/02/24/are-kurds-allies-or-obstacles-in-syria/unconditional-us-support-for-kurdish-forces-in-syria-harms-the-anti-isis-cause)

A másik aggasztó tény a YPG hosszú ideje fennálló kapcsolata a PKK-val, amelyet az USA és az EU is terrorszervezetként tart nyilván. A PKK Törökországban az utóbbi időben elszaporodó támadásait olyan YPG egységek támogatták és tették lehetővé, amelyek fegyverekkel, lőszerrel és fegyveresekkel támogatják a PKK-t a török-szíriai határ menti régiókban. Míg Törökország próbálja biztosítani határait az ILIÁ és a külföldi fegyveresek ellen, óvintézkedéseket tesz azért is, hogy a fegyverek és a PKK-terroristák beáramlását megakadályozza Szíriából.

A PKK-t felbátorítja mindaz a támogatás, amelyet szíriai szárnya kap az úgynevezett „ILIÁ elleni küzdelemben". A szíriai háborút használja ürügyként arra, hogy újabb tagokat toborozzon, és támadásokat hajtson végre Törökországban. A PKK-t támogató kommentátorok kényelmes módon figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a PKK volt az egyetlen szereplő, amely a kormány által elindított megbékélési folyamatot szabotálta (link: http://www.dailysabah.com/columns/ibrahim-kalin/2015/08/15/who-really-sabotaged-the-reconciliation-process)

Ha a PKK és politikai megbízottjai valóban a megbékélési folyamat folytatását kívánnák,nagyon egyszerűen véget vethetnének terrorista tevékenységüknek, és bejelenthetnék leszerelésüket. Ilyen módon azonnal meghiúsíthatnák azt, amit megtévesztően a "Recep Tayyip Erdoğan elnök kurdok ellen folytatott háborújának" neveznek. Erre azonban nem hajlandók. Éppen ellenkezőleg, bár a PKK és támogatói békéről és demokráciáról beszélnek, valójában csak a PKK terrorizmusát mosdatják és támogatják

A Köztársasági Elnöki Hivatal főtitkárhelyettese és szóvivője, İbrahim Kalın kijelentette: hiszi, hogy ha véget érne a konszolidációs folyamat, a PKK terrorszervezet akkor sem tenné le a fegyvert.
İbrahim Kalın a Daily Sabah című újságban megjelent cikkében foglalkozott a PKK terrorszervezet délkeleti jelenlétével.
Kalın kiemelte, hogy a térségben a biztonsági akciók nem a kurd lakosság, hanem a PKK terrorszervezet ellen zajlanak.
„Ahogy az ILIÁ terrorszervezet nem az iszlámot képviseli, és aki velük harcol, az nem azt jelenti, hogy muszlimok ellen harcol, úgy a PKK sem a kurdokat képviseli. A PKK elleni küzdelem semmiképpen nem jelenti a kurd polgártársaink elleni harcot! Köztársasági elnökünk még miniszterelnöksége idején megadta kurd polgártársainknak kulturális jogaikat is, és rendkívül fontos lépéseket tett a térség gazdasága fejlesztésének érdekében” - mondta a szóvivő.
Azt is kijelentette: ha a konszolidációs folyamat véget érne, szerinte a PKK akkor sem tenné le a fegyvert.
Abdullah Övalan felhívásai és adott szavuk ellenére a PKK nem vonná ki katonai jelenlétét Törökországból, hanem fenntartaná azt. Mert a PKK nem akarja letenni a fegyvert” mondta Kalın.
Az országos és nemzetközi médiában a biztonsági erők PKK ellen irányuló akcióiról megjelent tájékoztatásokkal kapcsolatban Kalın felhívta a sajtó figyelmét a pártatlan információközlésre.
„A média egy része figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a PKK egy terrorszervezet, és az állam jogát arra, hogy polgárait védelmezze, igyekszik úgy beállítani, mintha a kurdokat irtaná. Ezzel a képpel, amelynek a valósághoz semmi köze sincs, nagyon sokakat félrevezettek” - mondta.
İbrahim Kalın írásában kitért a szíriai és iraki eseményekre is, és kijelentette: a PKK és alszervezetei arra használják fel az ILIÁ elleni küzdelmet, hogy a saját terrorcselekményeiket elfedjék vele.

Törökország minden joga megvan ahhoz, hogy támogatást kérjen szövetségeseitől. Erkölcsi és politikai szempontból egyaránt helytelen az, hogy bárki is behunyja a szemét a PKK és a YPG között fennálló kapcsolat előtt. A PYD 2003-ban alapították a PKK bebörtönzött vezetője, Abdullah Öcalan közvetlen parancsára. Ugyanazokat az ideológiai célokat és szervezeti felépítést tette magáévá, és soha nem is titkolta a PKK-val való kapcsolatát. 1980 óta a PKK fegyvereseinek mintegy 20%-a Szíriából jön. Ahogy Ragıp Soylu is írta részletes jelentésében, hírszerzési jelentések és elemzések is foglalkoztak a PKK és PYD közötti kapcsolattal (link: http://www.dailysabah.com/war-on-terror/2016/02/20/archives-testimonies-confirm-pydypgs-organic-link-with-pkk-terror-organization)

őszintétlen és képmutató dolog kurdellenességként beállítani azt, hogy Ankara elutasítja a PKK-t és a PYD-t. A The New York Times félrevezetett vezércikkének állításaival ellentétben, Törökországnak semmi problémája a kurdokkal sem Törökországban, sem Irakban, sem Szíriában vagy Iránban. Törökország a terrorszervezetek ellen van, vezessék azokat akár vallási, etnikai vagy Marxista-Leninista ideológiák. Törökországnak kitűnő kapcsolatai vannak a KRG, mivel annak semmiféle kapcsolatai sincsenek sem a PKK-val, sem az Aszad-rezsimmel. De úgy tűnik, nyugaton vannak olyanok, akiknek az a szokásuk, hogy könnyedén legitimizálnak bármely terrorszervezetet, ha az érdekeik úgy kívánják. Az, hogy valaki nem szereti Erdoğan elnököt, még nem jogosítja fel őt arra, hogy terrorista szervezetet támogassanak.

Egy, a közelmúltban közzétett Bloomberg-elemzés szerint, az USA tisztviselői is elismerik a YPG kapcsolatait a rezsim által támogatott fegyveres csoportokkal és a PKK-val: „Egyes kormányhivatalnokok elmondták nekünk, hogy az USA hírszerzése dokumentált találkozókat a kurd fegyveres csoportok és az Iráni Forradalmi Gárda tisztségviselői között, amely csapatai az Aszad-rezsim oldalán harcoltak az ellenzés ellen 2011-ben. Ez a jelentés azt is kijelenti, hogy a kurd csoport, a YPG szorosan együttműködik a PKK-val (link: http://www.chicagotribune.com/news/sns-wp-blm-declassified-kurds-165fe466-da41-11e5-8210-f0bd8de915f6-20160223-story.html), azzal a kurd terrorszervezettel, amely harcban áll Törökországgal.

Amit Ankara ellenez, az egy PKK vezette politikai entitás és terror-állam, amelyet jelenleg létre kívánnak hozni Észak-Szíriában, az USA, Oroszország és az Aszad-rezsim félresiklott támogatásának köszönhetően.

Ennek semmi köze a jogaikat követelő szíriai kurdokhoz. Épp ellenkezőleg, Ankara mindig is támogatta a kurdok jogait úgy Irakban, mint Szíriában. Valójában Erdoğan köztársasági elnök vetette fel a szíriai kurdok jogait Aszad előtt akkor, amikor még senki más nem szólt az érdekükben. És szintén Törökország volt az, aki beengedte Kobani mintegy 200.000 lakosát az országba, amikor az ILIÁ megtámadta a várost 2014-ben.

Ami most történik, az leginkább a PKK szíriai szárnyának de facto kiterjesztése Észak_Szíria nem kurdok lakta területeire. Közismert, hogy a PYD és a YPG többször megsértette az emberi jogokat, sőt, az Amnesty International jelentése szerint háborús bűnöket is követhettek el a falvak lerombolásával. (link: https://www.amnesty.org/en/press-releases/2015/10/syria-us-allys-razing-of-villages-amounts-to-war-crimes/).

A valóság az, hogy az USA az ILIÁ ellen használja fel a YPG-t, Oroszország az Aszad-rezsim támogatására használja fel, Aszad pedig a saját túlélése érdekében és Törökország ellen. Aszad apja példáját követi abban, ahogy a kurdokkal bánik. Hafiz Assad beengedte a PKK-t Szíriába, és biztonságos menedéket adott Öcalannak 1980-ban, azzal a céllal, hogy Törökország ellen használja fel őt. Amikor a PKK nem szolgálta már az érdekeit, kidobta őket az országból. Egészen egy évvel ezelőttig Bassar Aszad a kurdokat feláldozható alattvalóknak tartotta és elnyomta őket. Most azért akarja őket saját oldalára állítani, mert hatalmas érdeke fűződik a PYD-vel és a YPG-vel kötött alkuhoz, amelyek valójában a lehető legrosszabbat teszik a szíriai kurdoknak azzal, hogy a bűnöző Aszad-rezsim mellett kötelezik el magukat. A PYD és a YPG támogatása Szíriában jelenleg elsősorban Oroszország és az Aszad-rezsim érdekeit szolgálja.

Rendkívül fontos, hogy mindenki egyértelmű különbséget tegyen a PYD és YPG, valamint a szíriai kurdok között, és ez utóbbiak iránt ne tápláljon rossz érzéseket. Ahogy a PKK nem képviseli a törökországi kurdokat, úgy a szíriai kurdok egyetlen képviselője sem a PYD. Sőt, valójában sok ezer kurd van, akik nem osztják sem a PKK, sem a PYD ideológiáját, és határozottan kiállnak az Aszad-rezsim ellen.

A végső mérleg szerint az úgynevezett „ILIÁ elleni harc" valójában egy képmutató és lelkiismeret nélküli hatalmi játszmává változott, melynek során Szíria és Irak területén a különböző hatalmi szereplők képviselőik útján háborúznak. Felfoghatatlan és felháborító, hogy most arra kérnek minket, hogy csendben felejtsük el az Aszad-rezsim és támogatói által elkövetett rettenetes bűnöket, és hagyjuk figyelmen kívül a 400.000 halálos áldozatot és a sok millió menekültet – mindezt az ILIÁ elleni küzdelem nevében.