Törökország a kapcsolatokat javító döntéseket vár az Uniótól

Remélik, hogy nem hoznak olyan döntéseket, amelyek tovább mélyítik a Törökország és az Európai Unió közötti bizalomvesztést, jelentette ki a török parlament (TBMM) elnöke, Mustafa Şentop.

1543160
Törökország a kapcsolatokat javító döntéseket vár az Uniótól

Şentop a TBMM égisze alatt az Ankara Egyetem által szervezett „Jogi és politikai hozzáállás a Kelet-Földközi-tenger problémáihoz, és a TBMM lehetséges szerepe a megoldásban” című szimpózium megnyitóján mondott beszédében kijelentette: a Kelet-Földközi-tenger Törökország lépései előtt is fontos és számos problémával terhelt régió volt.

Mustafa Şentop rámutatott: ezek közül legfontosabb a ciprusi ügy, az Izrael és Palesztina közti ellentét, a szíriai polgárháború és a libanoni kérdés, emellett a Kelet-Földközi-tenger problémáihoz tartozik a líbiai polgárháború is.

„A Kelet-Földközi-tenger problémái közé számíthatjuk a Törökország és Görögország között fennálló ellentéteket a szigetek, felségvizek, a szigetek felfegyverzése, a légtér és hasonló témák kapcsán is. Mindezek a Kelet-Földközi-tenger medencéjében fekvő ásványkincsek megosztása mellett a ciprusi szigeten kialakult kérdés, Szíria, Libanon és a többi ország etnikai küzdelmeivel, illetve a líbiai gazdag ásványkincsek felett rendelkezők kilétével is kapcsolatosak. A gyarmatosító birodalmak mai örökösei, a nyugati országok még mindig fenntartják múltjukból fakadó imperialista külpolitikájukat globális szinten. A probléma gyökere valójában az, hogy a Nyugat még őrzi ezt a régi szemléletmódot, és nem fogadja el az új, erős játékosok létezését, mint Kína, Oroszország vagy Törökország” – mondta Şentop.

Hozzátette, hogy nemcsak Törökország áll a Nyugat politikájának célpontjában:

„A más, emelkedőben lévő erők, elsősorban Oroszország is a Nyugat célpontjai. A téma az Európai Unió napirendjén is szerepel. A mai Európai Unió csúcstalálkozó napirendje Törökország Kelet-Földközi-tengeren végzett tevékenysége és a Törökország elleni megszorítások. Az Európai Uniónak választania kell két lehetőség között: Görögország és a ciprusi görög kormány provokációival a térségre korlátozott, meddő viselkedés vagy a Törökországéhoz hasonló átfogó törekvés: az európai kontinenst Eurázsiává változtató széles horizont és jövőformáló megközelítés között.

Az Európai Uniónak túl kell lépnie azon az identitásválságon, melyet a politikailag színes és befolyásos Nagy-Britannia kilépése okozott, s nem szabad elfelejtenie: a Törökországgal szembeni viselkedése a saját jövőjével kapcsolatos alapvető választásokat is tükrözi. Reméljük, hogy nem hoznak olyan döntéseket, amelyek tovább mélyítik a Törökország és az Európai Unió közötti bizalomvesztést” – mondta.



Még több hír