A realitás talajára kell lépnie Görögországnak a ciprusi ügy megoldásához

Fuat Oktay köztársasági elnökhelyettes bírálta görög köztársasági elnök Törökországra irányuló, megszállással való vádaskodását.

1495227
A realitás talajára kell lépnie Görögországnak a ciprusi ügy megoldásához

 

„Ciprus ügye akkor oldható meg, ha Görögország felhagy a Megalo Ideával (a bizánci birodalom visszaállítása), és a realitás talajára lép. Ebben a helyzetben a görög köztársasági elnök szavai komikus és hiábavaló propaganda és provokáció” – jelentette ki Oktay.

Fuat Oktay az AA hírügynökségnek nyilatkozott Sakellaropoulou dél-ciprusi látogatása előtt és alatt mondott szavairól.

Emlékeztetett arra, hogy Sakellaropoulou az Athéntól 580, Törökországtól mindössze 2 kilométerre Meis szigetre lépve parádézott katonáival, majd ellátogatott a ciprusi törökök szuverenitását és alapvető emberi jogait semmibe vevő Dél-ciprusra.

„Cipruson a görög köztársaság létrehozásáról és a ciprusi törökök létezésének eltörléséről nyíltan beszélő Görögország és köztársasági elnöke beszél arról, hogy a török vezetés fokozza az országukra nehezedő nyomást” – emelte ki Oktay.

Rámutatott, hogy a történelmi ismeretekkel nem rendelkező, propagandától és provokációtól bűzlő nyilatkozatokat tevő Sakellaropoulounak haszna származna belőle, ha emlékeztetnék néhány történelmi tényre.

Emlékeztetett arra, hogy a II. Szelim szultán által 1571-ben a Velencei Köztársaságtól elhódított Ciprus 307 éven át volt török föld, ami történelmének legnyugodtabb és legkiegyensúlyozottabb időszaka volt.

A ciprusi brit uralom (1878-1961) idején Görögország minden adandó alkalommal provokált és az Enózisz (Ciprus Görögországhoz csatolása) érdekében tett erőfeszítéseket.

„Rasszista és fasiszta álmaik érdekében az 1959-60-as szerződésekkel létrehozott ciprusi közös államot Görögország rombolta le. Görögország az, aki 1974 július 15-én az Alnayral junka bábját, Nikosz Szampszont Ciprusra küldve puccsot hajtott végre, kihirdették a „hellén köztársaságot, és a ciprusi török nép megsemmisítéséért, a politikai akarat eltörléséért támogat minden fegyveres támadást” – jelentette ki Oktay.

Hangsúlyozta, hogy Törökország nem megszálló Cipruson, épp ellenkezőleg, a megszállás megakadályozója:

„1974 július 20-án Törökország a ciprusi törökség hívására, a zürichi és londoni egyezmények keretében garantőri jogait használva teljesen legitim módon vonult be Ciprusra, és megmentette a ciprusi török népet a lemészárlástól. 1974 óta kizárólag Törökországnak köszönhető, hogy nincs harc Cipruson. Törökország mostanáig aktívan támogatott minden megoldási kísérletet Ciprus témájában. Azonban a görög fél kompromisszumképtelensége miatt ezek nem hoztak eredményt, Görögország nem játszott építő szerepet, és a jelenlegi status quo-t, vagyis a megoldás nélküliséget próbálja fenntartani” – jelentette ki Oktay.

Oktay elmondta: az 1960 óta garantőr ország Törökország támogat minden tartós megoldást a nemzetközi jog keretében, az ENSZ égisze alatt, ám Görögország nincs emellett:

„A máig megoldás nélkül maradt minden munka fényében Törökország megértette, hogy a ciprusi kérdés megoldása két szuverén államból álló komplexum, a török és görög fél jogait szem előtt tartva. Görögország elképzelése azonban az egy társadalomból álló, a ciprusi törököket a szigetről egy emberként kiűző állam. Vagyis a megoldástalanság. Ciprus ügye akkor oldható meg, ha Görögország felhagy a Megalo Ideával (a bizánci birodalom visszaállítása), és a realitás talajára lép.

Ebben a helyzetben a görög köztársasági elnök szavai komikus és hiábavaló propaganda és provokáció. Ahogy mindig, Törökország most is a megoldás mellett áll cipruson. Ha a görög fél meglátja a valóságot, és kész újra tárgyalni a „két szuverén állam” jelentette megoldásról, Törökország támogatja. Azonban a Törökország és az Észak-ciprusi Török Köztársaság (KKTC) jogait semmibe vevő, a ciprusi török nép történelmi létezését figyelmen kívül hagyó hozzáállás csak a feszültség fokozását szolgálja.

Következményeit tekintve pedig Görögországnak, a dél-ciprusi görög kormánynak és az egész térségnek kétségtelenül hasznára válna, ha görög köztársasági elnök háborús szólamai helyett a béke és megegyezés szavaival állna elő” – mutatott rá Oktay.

 



Még több hír