A koszovói konfliktus lehetséges megoldásáról beszélt a miniszterelnök

Albin Kurti koszovói miniszterelnök kijelentette: két alapvető dologra van szükség az ország északi részén tapasztalható feszültség csökkentéséhez.

Kurti a pozsonyi Globális Biztonsági Fórumon (GLOBSEC) beszélt a Koszovó jövője című panel keretében.

Azzal érvelt, hogy Szerbia nem tartja be az Európai Unió közvetítésével március 18-án az észak-macedóniai Ohri városban létrejött szerződést, és ezért hágott tetőfokára a feszültség az ország északi részén, a koszovói rendőrség professzionális módon végzi munkáját, az USA és az Európai Unió képezte ki őket, ezért nagyon is jól ismerik az emberi jogokat, és a koszovói biztonsági erők semmiféle erőszakos cselekményt nem hajtottak végre.

Kurti szerint az erőszakhoz folyamodó szerb fél az Oroszország ukrajnai támadásaiban propaganda céllal használt „Z” betűt festette a falakra, és a Szerbiából érkezett rendőrök és csendőrök is az „erőszakhoz folyamodó bandák” között voltak.

Kurti elmondta, hogy Josep Borrell-lel, az Európai Unió külkapcsolati és biztonságpolitikai főképviselőjével, és Miroslav Lajcakkal, a Belgrád-Pristina párbeszéd különmegbízottjával is találkozott:

„Az előrehozott választások előtt békés demonstrációt akartak szervezni, azonban a rendőrökre és katonákra támadó, kézigránátokat dobó, Z betűs szimbólumot használó bandák, amelyek szerbül az „Öld meg, öld meg” szavakat kántálják, ezek a fasiszta bandák nem képviselhetik demokratikus köztársaságunkat” - jelentette ki.

Kurti szerint az Európai Unió nélkül nem képesek kétoldalú kapcsolatokat vagy jószomszédi viszonyt kialakítani, és a Balkánon élő szerbeknek problémái voltak a gondolati és véleményszabadsággal, a szerb fél az „egy állam, egy párt, egy vezető és egy vallás” nézete alapján cselekedett, és még hogyha a Koszovóban élő szerbek az ország részévé akartak is válni, a belgrádi kormány ezt nem engedte meg.

Kutri rámutatott, hogy a Koszovóban élő szerbek a társadalom 4%-át képviselik, és ez a kisebbség nem mondta meg egyértelműen, hogy mit akar, az ország egyéb etnikai csoportjai saját politikai pártokat alapítottak, azonban a belgrádi kormány az itt élő szerbeknek csak azt engedélyezi, hogy egyetlen párt égisze alatt cselekedjenek.

Kurti elmondta, hogy próbálnak kilábalni a már fennálló feszültségből, és ennek érdekében 2 alapvető vonal mentén cselekszenek:

„Ki kell szabadulni ebből a körből. A törvényt tiszteletben kell tartani, ezeknek a bandáknak vagy vissza kell térniük Szerbiába, vagy mehetnek a koszovói börtönökbe, ezt követően az önkormányzati épületekben csökkenteni kell a biztonsági erők létszámát, és a helyzetnek vissza kell térnie a normálishoz. A második alapvető szükséglet pedig, hogy a megkötött egyezményt bármiféle feltétel nélkül, gyorsan és késlekedés nélkül alkalmazni kell” - jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy kész-e Aleksandar Vucic szerb elnökkel párbeszédet folytatni az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok vezetésével, Kurti miniszterelnök azt válaszolta, hogy kész a tárgyalásra Vuciccsal, mert a megkötött egyezmény alkalmazása mindkét félnek előnyére válnak.

Koszovó északi részén a szerbek által sűrűn lakott Zveçan, Zubin Potok és Leposaviç településeken az április 23-án tartott helyi választásokat megnyerő albán polgármesterek hivatalba lépése ellen a koszovói szerbek május 26-án tiltakozásba kezdtek.

Az albán polgármesterek védelmére a térségbe érkezett koszovói rendőrség és a koszovói szerbek között összecsapás tört ki, a május 29-én az önkormányzati épületek védelmére kirendelt KFOR erőkkel is összecsaptak a koszovói szerbek, aminek során 30 KFOR katona megsebesült.