Örményország agressziójának hatásai

Örményország agressziójának hatásait elemezte az EU-Azerbajdzsán Parlamenti Együttműködési Bizottság társelnöke.

1464352
Örményország agressziójának hatásai

A brüsszeli New Europe hetilapban és annak internetes oldalán jelent meg Dzsavanshir Feyziyev, az EU-Azerbajdzsán Parlamenti Együttműködési Bizottság társelnökének „Örményország agressziójának hosszú távú következményei lesznek a Dél-Kaukázusban” című publicisztikája.
Az AZERTAC hírügynökség ismerteti, hogy a New Europe az Európai Unió meghatározó politikai-elemző folyóirata, amely az európai politikusok világpolitikai eseményekkel kapcsolatos magatartását és analíziseit közvetíti.
Dzsavanshir Feyziyev cikkében összefoglalja, hogy az 1990-es évek elején Örményország az Azerbajdzsán ellen elkövetett agressziója eredményeképpen megszállta az ország 20 százalékát, és bár az ENSZ Biztonsági Tanácsa négy határozatot is elfogadott, amelyek a megszállt területekről való kivonulásra szólítottak fel, ezeket a határozatokat azóta sem hajtották végre.

A cikk megvizsgálja az örmények által július 12-én az azerbajdzsáni-örmény határnál elkövetett provokáció valódi természetét, és analizálás alá vonja, hogy milyen szándékok vezérelték Örményországot a provokáció elkövetésekor. Az írás kitért az örményországi politikai és gazdasági válság fokozódására, és arra, hogy a Pasinyan kormány megkísérli elterelni a figyelmet a belső problémákról, emellett elítélte Örményország kísérleteit az EBESZ minszki csoportja tárgyalásainak elakasztására, és a status quo elnyújtására.

Az írás szerint Örményország célja, hogy a CSTO tagországait is bevonja az Azerbajdzsánnal lévő konfliktusába, és Örményország megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy más regionális erők is beavatkozzanak a Dél-Kaukázusban, amely súlyos hosszú távú következményekhez vezethet a térség számára.
A szerző szerint ugyanakkor Örményországnak az is a célja volt, hogy átvegye az azerbajdzsáni határőrség funkcióit a határ magaslatainál, ellenőrzése alá vonja a kőolaj- és földgázvezetékeket a keleti-nyugati közlekedési folyosón, és ezzel akadályozza Azerbajdzsán és a Dél-Kaukázus térségének integrációját Európával, és különösen, hogy megfossza Európát egy alternatív energiaforrástól.
A képviselő hangsúlyozta, hogy az EBESZ tárgyalások az utóbbi 30 évben nem voltak hatékonyak az örmény-azeri konfliktus megoldása tekintetében, az azeri társadalom elvesztette az EBESZ minszki csoportjába vetett reményeit, és elfogyott a lakosság türelme. A szerző kijelentette, hogy az EBESZ minszki csoportja nem nevezi nevükön a konfliktus szereplőit, és semmiféle nyomást sem gyakorol Örményországra a nemzetközi határozatok végrehajtása érdekében, hozzátéve, hogy Azerbajdzsán nem akar végtelen tárgyalásokat folytatni csupán a diplomácia kedvéért. Amennyiben a tárgyalások eredménytelennek bizonyulnak, Azerbajdzsán élni fog a jogával, hogy felszabadítsa az ENSZ szerint is megszállás alatt tartott területeit, és reményét fejezte ki, hogy Európa, mint megbízható partner támogatni fogja Azerbajdzsán ez irányú lépéseit. Végül a szerző leszögezte, hogy Európának is aggódnia kell a hosszú távú megoldatlan konfliktus miatt, mert ez egy elhúzódó és elmélyülő konfrontáció Európa határainál, és most minden eddiginél közelebb van a háború fenyegetése.



Még több hír