Stoltenberg: Megpróbáljuk eloszlatni Törökország biztonsági aggályait

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közölte, azon dolgoznak, hogy eloszlassák Törökország biztonsági aggályait Finnország és Svédország NATO-tagsági kérelmével kapcsolatban, és előfordulhat, hogy a tagságuk nem lesz lehetséges nagyon rövid időn belül.

Jens Stoltenberg a Politico élő közvetítésében válaszolt a kérdésekre, és Svédország és Finnország jelentkezésével kapcsolatos kérdésre reagálva elmondta, hogy a szövetségen belül számos alkalommal hangzottak el különböző vélemények.

Stoltenberg példaként említette a szuezi válságot az 1950-es években, Franciaország kiválását a NATO katonai szárnyából az 1960-as években, az afrikai és vietnámi háborúkat az 1970-es években, a későbbi években pedig a szövetségesek közötti különbségeket az iraki háborúval kapcsolatban.

„Ez nem meglepő, ugyanis mi 30 különböző ország vagyunk, ahol különböző politikai pártok vannak kormányon, különböző történelemmel rendelkezünk, különböző földrajzi területeken” – mondta a főtitkár, aki hangsúlyozta, hogy minden eltérés ellenére a szövetségesek egyetértenek az alapvető kérdésben, a „kölcsönös védelemben”.

„Úgy hiszem, hogy Finnországgal és Svédországgal kapcsolatban is egyetértünk. De le kell ülnünk és meg kell oldanunk a szövetségesek által kifejtett nézeteltéréseket és aggodalmakat, ahogy most Törökország is teszi. El kell fogadnunk, hogy Törökország szenvedte el a legtöbb terrortámadást, és NATO-szövetségesek. Törökország egy nagyon jelentős ország, amely határos Irakkal és Szíriával. A terrorizmus elleni küzdelemben nagyon fontos szerepet játszott és játszik. Fekete-tengeri országként is fontos szerepe van. Például most fontos munkálatokat végez az élelmiszer kivitelében Ukrajnából. Amikor Törökország aggodalmát fejezi ki, akkor természetesen leülünk, és megpróbáljuk eloszlatni azokat. Jelenleg is ezt tesszük. Remélem, hogy megoldást fogunk találni arra, hogy Finnország és Svédország mielőbb taggá válhasson” – nyilatkozta Stoltenberg.

Stoltenberg emlékeztetett rá, hogy a NATO-ban a 30 tagállam konszenzusával hoznak döntéseket, és főtitkárként az a célja, hogy a két ország mihamarabb taggá váljon.

„Ezt nem garantálhatom, de ez a célom. Amikor a csatlakozási folyamatokat nézzük, figyelembe kell venni, hogy nem minden szövetséges indul ugyanarról a pontról. Meg kell találnunk a kompromisszumot és a közös nevezőt. Ezen dolgozunk” – közölte Stoltenberg.