Jelentést készítettek az örmény hadsereg által elkövetett háborús bűnökről

Şeref Malkoç ombudsman az örmény hadsereg Azerbajdzsánban elkövetett háborús bűneiről beszámoló jelentését megküldi Törökország és a világ érintett hatóságainak és az Európai Unió tagországai parlamentjeinek is.

Malkoç a jelentésről elmondta: az ombudsmanoknak két szerepük van, az első saját országukban a közszervezetek és állampolgárok közötti problémák megoldása közvetítés révén, a másik nemzeti és nemzetközi szinten az emberi jogok védelme és fejlesztése.

A jelentés készítése során Malkoç Azerbajdzsánba ment, és megvizsgálta az örmény támadásokban kárt szenvedett településeket:

„Azerbajdzsáni utunkon különösen a harctéren kívül eső települések, Gandzsa, Terter, Goranboy, Ağdam sőt, Baku területén rakétatalálatot szenvedett helyszíneket jártuk be.  Annak ellenére, hogy kívül esnek a fronton, Gandzsát és Tertert örmény rakéták találták el” – mondta.

Malkoç hozzátette: Örményország támadásaiban 94 azeri civil meghalt, 414 megsebesült.

„Mind azt reméljük, hogy ne legyen háború, de a nemzetközi jog szerint a törvényes beavatkozás és más okok miatt sor kerülhet rá. De szándékosan a fronttól 100-150 kilométerre eső civil településeket lőni emberiségellenes bűntett. Ellentétes az Emberi Jogok Egyetemes Európai Szerződésével és a Genfi Egyezménnyel is” – mondta.

Rámutatott, hogy vizsgálódása során Azerbajdzsánban tanúja volt a támadások következményeinek:

„A támadások áldozatainak hozzátartozóival s a túlélő sebesültekkel is beszéltünk. Anyjukat, apjukat elvesztett gyerekekkel beszéltünk. Láttuk a lerombolt iskolákat, otthonokat, imahelyeket. Láttuk, hogyan pusztították el a természetet, használtak tiltott fegyvereket, bombákat” – mondta.

Malkoç 7 részből álló, „A hegyi-karabahi probléma” című jelentésében olyan fejezetek találhatók, mint a „Helyszíni vizsgálaton szerzett bizonyítékok”, vagy „A harcok értékelése emberi jogi szempontból”.

„Ezen kívül jelentésünkben időrendi sorrendben soroltuk fel az örmény erők támadásait. Egyenként közöltük az életüket vesztett azeri civilek fényképeit, és hogy hol haltak meg” – mondta Malkoç, kiemelve, hogy a KDK által készített jelentéssel a történelmi tényeket akarták rögzíteni:

„A háborús bűnöket elkövetők, civileket lemészárlók, a természetet elpusztítók, hajnali egy órakor egyéves gyermekeket vagy öregeket gyilkolók felderítésén és nemzetközi bíróság elé állításán dolgoztunk. A jelentést e héttől megküldjük Törökország és a világ érintett hatóságainak, minden emberi jogi szervezetnek, ombudsmanoknak, emberi jogi ügyvédeknek és az Európai Unió tagországai parlamentjeinek is. Emellett természetesen Azerbajdzsánnak is elküldjük. Próbáltuk teljesíteni kötelességünket az emberiség és az emberi jogok nevében. A többi már más nemzetközi szervezetek dolga. E bűnök elkövetőit, a civilek lemészárlóit, az Emberi Jogok Egyetemes Európai Szerződését és a Genfi Egyezményt megszegőket természetesen mások felelőssége bíróság elé állítani. Mi megtettük a ránk eső feladatot” – mondta

Malkoç rámutatott: annak ellenére, hogy Örményország háborús bűnöket követett el, azt hiszi, hogy nem fogják felelősségre vonni:

„Valamit elfelejtettek: azt, hogy a világ már nem a régi, már Azerbajdzsán sem a régi, és Törökország sem a régi Törökország. Azt hiszik, hogy akik mostanáig pátyolgatták őket, most is meg fogják védeni. De ez a jelentés a nemzetközi bíróságon bizonyíték lesz Örményország ellen az elkövetett háborús bűnökre!” – mondta Malkoç.

Malkoç elmondta: feltárták azt a rombolást is, amit Örményország azokon a területeken végzett, ahonnan a november 10-én életbe lépett tűzszünet után ki kellett vonulnia:

"Şuşa, Ağdam, Terter és Kelbecer városokban a történelmi emlékek ellen is bűnöket követtek el. Sertésólakat csináltak a mecsetekből, muszlimok sírjait rombolták le. Lehet ilyet tenni? A Hocali mészárlás és hasonló mészárlások miatt mindenképpen felelősségre kell vonni őket, hogy a jövőben senki ne merjen ilyesmit elkövetni” – mondta.

A jelentés hangsúlyozza, hogy Örményország a fronttól meglehetősen távol eső civil településeket is célba vett:

„Az Örmény Fegyveres Erők civil településekre támadott, repeszbombákat és egyéb betiltott fegyvereket használt, amivel semmibe vette a civilek élethez való jogát, és a nemzetközi emberi jog értelmében háborús bűnt követett el” – mondta.

A jelentés fényképei feltárják a civil településeken végzett rombolást, s dokumentálják, hogy 3410 magánház, 120 társasház és 512 polgári létesítmény szenvedett súlyos károkat.

A jelentés beszámol a halálos áldozatok hozzátartozóival való találkozásról is, és egy gandzsai ház kapcsán elmondja:

„Megismerkedtünk a támadásban anyját, apját és nagyanyját is elvesztett 2 éves kis Nilay nagynénjével. A nagynéni elmondta, hogy Nilay anyja várandós volt, a még meg sem született testvérét is elvesztő Nilay azóta is folyton sír, és az anyukáját keresi.”