Kampányolás jellemezte a 2016-os esztendőt Bosznia-Hercegovinában

Az ország két részének ellentétei, illetve a három államalkotó népcsoport - a bosnyák, a horvát és a szerb - közötti feszültségekre mutattak rá a főként szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság napjáról rendezett népszavazásnak, illetve a helyi önkormányzati választásoknak az eredményei.
    A szerb-bosnyák ellentétek tavaly júliusban lángoltak fel, amikor a srebrenicai népirtás 21. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésre nem hívták meg a szerb politikusokat, sőt Srebrenica bosnyák polgármestere egyenesen nemkívánatosnak minősítette a szerb vezetést. 
    A korábbi megemlékezések hangvétele és a történelmi események miatt meglepetést okozott, hogy az önkormányzati választások után Srebrenicának szerb polgármestere lett. A településen a választás miatt feszültség volt tapasztalható, ám végül a korábbi polgármester elismerte vereségét.
    Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták, és - a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett - mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni. A bosnyákok attól féltek, hogy egy szerb polgármester mellett nem lehetne tisztességes módon megemlékezni minden évben az áldozatokról. 
    Egy másik voksolás azonban még inkább felkorbácsolta az ellentéteket a balkáni országban. Az alkotmánybíróság diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek nyilvánította a boszniai Szerb Köztársaság ünnepnapjának megrendezéséről szóló népszavazást, ám a döntés ellenére azt mégis megtartották, és a szavazók többsége igennel válaszolt a feltett kérdésre, azaz hogy szeretné-e, ha a köztársaság napja január 9-e legyen.
    A boszniai Szerb Köztársaság vezetése január 9-ét tartja a köztársaság napjának, mivel a boszniai szerbek 1992. január 9-én próbáltak meg elszakadni Bosznia-Hercegovinától, ám törekvésük kudarcba fulladt. Ez volt a több mint százezer halálos áldozatot követelő 1992-1995-ös boszniai háború egyik közvetlen kiváltó oka. A háborút lezáró daytoni békeszerződés Bosznia-Hercegovinát két nagy önállóságot élvező országrészre osztotta: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A két országrész között pedig időről időre felizzanak az ellentétek.
    Január 9. vallási szempontból is fontos a szerbek számára. Az ortodox karácsony utáni harmadik napon Szent István diakónus, az első keresztény vértanú emléknapja is. A boszniai alkotmánybíróság pedig éppen azért minősítette a köztársaság napjának ünneplését diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek, mert voltaképpen kizárja az ünneplésből a szintén az országrészben élő katolikus horvátokat és a muzulmán bosnyákokat.
    Elemzők szerint azonban a népszavazás voltaképpen nem is a köztársaság napjáról szólt, sokkal inkább "főpróbája" volt egy várhatóan 2018-ra időzíteni szándékozott népszavazásnak, amikor a boszniai Szerb Köztársaság lakossága az országrész függetlenségéről dönthetne. Milorad Dodik boszniai szerb elnök az utóbbi években számos alkalommal hangoztatta elszakadási törekvéseit.
    A belpolitika ugyan viharos volt 2016-ban, nemzetközi szempontból viszont némi sikert könyvelhetett el az ország. Szarajevó februárban benyújtotta uniós csatlakozási kérelmét, és azt reméli, hogy a tagjelölti státust már 2017-ben elnyerheti. Ehhez azonban komoly reformokra van szükség.
    Brüsszel és Szarajevó között hét év után, tavaly június elsején lépett életbe a stabilizációs és társulási megállapodás. A teljes jogú uniós tagság elnyeréséig azonban a balkáni országnak számos problémát kell orvosolnia. Brüsszel eddig is három kérdés megoldásához kötötte az integráció folytatását: a kisebbségekkel szemben diszkriminatív alkotmány módosításához, a két országrész együttműködését célzó koordinációs mechanizmusok kidolgozásához, valamint az integrációt célzó átfogó reformokhoz. Emellett Bosznia-Hercegovinának előrelépést kell mutatnia az emberi jogok tiszteletben tartása, a korrupció és szervezett bűnözés elleni harc, valamint az óriási mértékű munkanélküliség és szegénység felszámolása terén is.

Forrás: MTI