Feszültségektől volt terhes az elmúlt év Indiában

   Épp, hogy megkezdődött az év, fegyveresek egy csoportja megtámadta a pathánkoti légi támaszpontot a Pakisztánnal határos észak-indiai Pandzsáb államban, hét katona halálát okozva. Az incidenst Újdelhi a pakisztáni központtal működő Dzsais-e-Mohammed csoportnak tulajdonította, amely 2001 decemberében az indiai parlament ellen intézett támadást, fegyveres konfliktust szítva az indiai-pakisztáni határon. A hadsereg bosszút állt a történtekért, és májusban végzett a szélsőséges csoport műveleti vezetőjével Dzsammu és Kasmír szövetségi államban.
    A pathánkoti incidens megjósolt következményeként Újdelhi és Iszlámábád elhalasztotta a január közepére tervezett kétoldalú béketárgyalásokat, amelyekről a felek még Narendra Modi indiai kormányfő 2015. decemberi váratlan pakisztáni látogatása során tettek bejelentést. 
    Indiában a feszültség ezután tovább fokozódott, mégpedig a kasmíri régióban, ahol júliusban indiai katonák végeztek egy közismert Pakisztán-párti fiatal lázadóvezérrel. A történtek évek óta nem látott tüntetési hullámot váltottak ki a térségben. A tiltakozók és biztonságiak közötti összecsapásokban mintegy százan vesztették életüket és 12 ezren megsebesültek, a zavargások miatt pedig csaknem három hónapon át tartó kijárási tilalmat rendelt el az újdelhi kormány. Miközben jogvédő szervezetek élesen bírálták az indiai hatóságokat a kasmíri tüntetések elfojtásáért, a térség az év második súlyos - szélsőségesek által elkövetett - indiai támadásának helyszínévé vált szeptemberben: feltételezett pakisztáni terroristák ezúttal az indiai-pakisztáni határ közelében lévő Uri település katonai bázisát vették célba, ahol megöltek 19 indiai katonát. A támadás nyomán a két ország kölcsönösen kiutasította a másik diplomatáit kémkedés és a 2003-as kasmíri tűzszünet megsértésének vádjával. A kiújult határvillongások számos civil és katona életét oltották ki. 
    Az egymás között fennálló viszály ellenére mindkét ország csatlakozását jóváhagyták júniusban a Sanghaji Együttműködési Szervezet tagállamai a 2001-ben politikai, gazdasági és katonai együttműködés céljából létrejött csoportosuláshoz, amelynek jelenleg Kína, Oroszország, Kazahszán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán a tagja.
    India emellett önállón is igyekezett biztonságérzetét növelni, s egyebek mellett sikeresen tesztelt májusban egy saját fejlesztésű, atomtöltet hordozására alkalmas, rövid hatótávolságú rakétát, szeptemberben pedig két sikeres próbát tett egy új, vízről és szárazföldről is indítható, Izraellel közösen kifejlesztett nagy hatótávolságú légvédelmi rakétával, továbbá pár nappal később megállapodást írt alá Franciaországgal 36 francia Rafale harci repülőgép adásvételéről.
    Az ázsiai ország katonai erejének növelése mellett állampolgárai nemzettudatának erősítésére is gondot fordított idén: a legfelsőbb bíróság döntése értelmében az indiai mozikban ezentúl minden filmvetítés előtt le kell játszani az ország nemzeti himnuszát, a Rabindranath Tagore Nobel-díjas indiai író által írt és megzenésített Dzsana-gana-manát, és előírás az is, hogy a közönségnek tisztelettel, állva kell végighallgatnia a szerzeményt. A lépés célja, hogy hazafiasságra neveljék a lakosságot. Akinek ez nem tetszik, annak a rendőrséggel gyűlik meg a baja, de történt azóta már olyan eset is, amikor a rendelettel dacoló polgárokkal szemben jobboldali aktivisták "intézkedtek", veréssel büntetve a himnusz alatt ülve maradókat.
    Újdelhi a környezettudatosságot is előtérbe helyezte idén, és októberben ratifikálta a párizsi klímamegállapodást. A világ széndioxid-kibocsátásának mintegy 4,5 százalékáért felelős India céljai között szerepel egyebek mellett, hogy 2050-ig a jelenlegi 2-ről 25 százalékra növekedjen az atomerőművek részesedése az energiatermelésben, s ezen törekvés jegyében augusztusban hivatalosan is felavatták az ország eddigi legnagyobb, 1000 megawattos teljesítményű, orosz technológia segítségével épített atomerőműblokkját a dél-indiai Tamilnádu szövetségi államban.
    Míg az energiatermelést illetően a fokozatosság jegyében zajlanak a változások, a pénzügyi reformok terén a drasztikus lépéseké lett a főszerep. Narendra Modi november 8-án este televíziós beszédében jelentette be, hogy a korrupció, az adócsalás és a pénzhamisítás elleni küzdelem keretében azonnali hatállyal érvénytelenítik a két legnagyobb címletű bankjegyet, az 500 és az 1000 rúpiást (értékük valamivel több mint 2000, illetve 4000 forint). 
    A kormányfő a legnagyobb titokban készítette elő a forgalomban lévő fizetőeszközök több mint 80 százalékát kitevő 24 milliárd darab bankjegy demonetizációját, s mivel Indiában a fizetési tranzakciók 90 százalékát készpénzben bonyolítják le, több százmillió ember került abba a helyzetbe, hogy nem maradt készpénze még a napi bevásárláshoz sem. A lakosság december végéig cserélheti le az érvénytelen bankókat, káosz van azonban amiatt, hogy a pénzintézetek még nem rendelkeznek elegendő mennyiséggel az új bankjegyekből.
     A radikális reform elleni tiltakozásul tízezrek vonultak utcára, az ellenzék pedig a parlamenti munka akadályozásával fejezte ki elégedetlenségét Modival és az általa vezetett Indiai Néppárttal (BJP), amely pedig idén történelmet írt azzal, hogy hagyományos politikai erőterén túllépve először szerezte meg a hatalmat a 31 millió lakosú északkeleti Asszám szövetségi államban a májusi helyi törvényhozási választásokon.

Forrás: MTI