Franciaországban tovább tartanak a tüntetések a munkajogi reform ellen
Országszerte több mint kétszáz felvonuláson a belügyminisztérium összesítése szerint 120 ezren követelték ismét a törvénytervezet visszavonását.

Országszerte több mint kétszáz felvonuláson a belügyminisztérium összesítése szerint 120 ezren követelték ismét a törvénytervezet visszavonását, amelynek elfogadása esetén a tiltakozók szerint növekednének az egyenlőtlenségek és a bizonytalanságok a munka világában.
A párizsi felvonulás végén ismét összecsapások történtek a rendőrök, valamint a fekete öltözetet és kapucnit viselő rendbontók között, akik üvegekkel, botokkal, kövekkel kezdtek dobálózni a Nation téren, ahova a tömeg érkezett.
Március 9. óta a szakszervezetek felhívására eddig kétszer, illetve több mint húsz diákszervezet buzdítására három akciónapon követelték a munkavállalók a munkajogi reform visszavonását. A március 31-i volt a legsikeresebb, akkor a szervezők szerint 1,2 millióan, a hatóságok szerint legalább 390 ezren vettek részt a felvonulásokon, ami kétszer annyi volt, mint a tiltakozóhullám kezdetén.
A törvénytervezet egyik legfőbb javaslata a munkaidő rugalmasabbá tétele a vállalatokon belüli belső egyeztetésekkel, valamint az elbocsátások szabályozásának könnyítése. A tiltakozások nyomására a kormány ugyanakkor lemondott a végkielégítések összegének maximálásáról.
A parlament illetékes bizottsága vizsgálta meg a javaslathoz benyújtott nyolcszáz módosító indítványt, és a tüntetések nyomására, valamint a kis- és középvállalatok kérésére számos helyen változtatott a szövegen. A szakszervezetek azonban továbbra is a tervezet visszavonását követelik. Legközelebb április 28-re hirdetettek tiltakozónapot.
A munkaügyi és az oktatási minisztériumban a tiltakozók képviselőivel szerdán tartott egyeztetés nyomán a kormány hétfőn hozza nyilvánosságra az újabb javaslatait a törvénytervezet szövegének módosítására, de annak visszavonását kizárta. Manuel Valls miniszterelnök hétfőn személyesen fogadja a diákok és a szakszervezetek képviselőit. A nemzetgyűlés plenáris ülése május 3-án kezdi megvitatni a törvénytervezetet.
Francois Hollande államfő mandátuma legfőbb célkitűzésének a 10 százalékon stagnáló munkanélküliség - amely leginkább a pályakezdő korosztályt érinti -, csökkentését jelölte meg, és azt is többször jelezte, hogy ha ezt nem sikerül végrehajtania, nem indul újra a jövő évi elnökválasztáson. A munka törvénykönyvének reformja a kormány álláspontja szerint a fiataloknak szakmai biztonságot, a vállalatoknak pedig rugalmasságot ígér.
Forrás: MTI