Akár 3 generáció múlva is jelentkezhetnek a dohányzás káros hatásai

Nagy-Britanniában a Bristoli Egyetem tudósai felfedezték, hogy a környezeti kitettségnek négy generáción átívelő hatásai vannak.

Kiderült, hogy generációkon keresztül hatása van annak, ha az elkövetkező nemzedékek olyan toxikus körülményeknek vannak kitéve, mint a felmenőik cigarettafüstje.

Jean Golding epidemiológus és csapata először értékelte a terhes nők és családjaik megfigyeléses vizsgálatának adatait, amely még az 1990-es évek elején indult el.

A 90-es években született gyermekeket vizsgáló felmérési adatok 2014-es elemzése azt találta, hogy azoknak az apáknak a fiai, akik 11 éves koruk előtt kezdtek el dohányozni, az átlagos derékbőség mellett nagyobb valószínűséggel rendelkeztek magasabb testtömeg-indexszel.

Abban az esetben, amikor az anyai nagyapa apja a serdülőkor előtt kezdett el dohányozni, nem az unokáknál, hanem 17 és 24 éves korban a dédunokáknál találtak túlzott mennyiségű testzsírt.

Az adatokat tovább bővítve kiderült, hogy ez a helyzet nemzedékeken át még tovább terjedt, nemcsak apáról fiára, hanem nagyapáról az unokára és dédnagyapáról a nagyapjára is.

A kutatók azt találták, hogy hasonló hatás akkor is megfigyelhető, ha a közbenső generációk nem dohányoztak rendszeresen 13 éven aluli korban, és ez négy nemzedéken át tartó generációk közötti hatásról tanúskodik.

A kutatók megállapítják, hogy az elhízott gyerekek azért vannak ilyen állapotban, mert a felmenőik már a serdülőkor elérése előtt dohányoztak.