A török zenei kultúra

A török rádiós műsorszolgáltatás jelentősen hozzájárult a török zenetörténethez.

1636333
A török zenei kultúra

Dr Mehmet Nazmi Özalpnak a TRT részére készített Türk Musikisi Tarihi Derlemesi című török zenetörténeti összeállításának „A török rádiók szolgálata a török zenéhez” című fejezete szerint, a törökországi rádiós műsorszolgáltatás 1927-ben kezdődött, pedig egy más nézet szerint, a próbasugárzás 1926-ban kezdődött. A török rádiós műsorszolgáltatás İsztambulban 1927-ben, Ankarában 1928-ban indult el a rádiós műsorszolgáltatás, az Anadolu Hírügynökség egy magánbank és -intézmény által létrehozott részvénytársaságon keresztül két rádióállomást szolgáltatott a török posta hivatal megbízásából, és 1938-ban mindkét rádióállomást államosítottak. A Telsiz folyóirat 1928 július 4-ei száma bemutat Neyzen Tevfiktől Hafız Burhanig, Süheyla Hanımtól Münir Nurettin Selçukig több zeneművészt, akik a rádiós zeneközvetítéshez járultak jelentősen hozzá. Cevdet Kozanoğlu elbeszélte, hogy abban az időben a hegedű-, klarinét-, kánún- és  údművészekből álló hatszemélyes zeneegyüttest hoztak létre, a hét három napján maga énekesként lépett fel,  azért általában öt hangszerművészből állt a zeneegyüttes. Ruşen Kam pedig arról számol be, hogy a török zenét minden nap legfeljebb 30 percig sugározták délután, és a rádiós műsorokban zeneművészek hangszerek kíséretében énekeltek. Dr. Mehmet Nazmi Özalp elmondása szerint sok jeles művész vett részt a Mesut Cemil irányításával hetente kétszer megrendezett Klasszikus Kórusmuzsika közvetítésekben.

1938 nyarán az Isztambul Rádiónál dolgozó művészek egy része átállt az újonnan felavatott Ankarai Rádióhoz. Mesut Cemil, Ruşen Kam és Vecihe Daryal az Isztambuli Rádió állandó művészei közé tartozik, és azt az együttest a Stüdyo Saz Heyeti néven említik, szünet nélkül dolgoznak az év folyamán. Dr Mehmet Nazmi Özalp szerint, a következő években más művészek csatlakoztak ahhoz az együtteshez.  Az akkori zenei műsorokhoz hozzájárultak az İncesaz Együttesek is.

Dr Mehmet Nazmi Özalp szerint az Ankarai Rádió olyan oktatási intézménnyé válik, amely komoly oktatást nyújt, foglalkozik a török zene problémáival, és mindezeket szigorú fegyelemben hajtja végre.

1936-ban felavatták az Ankarai Állami Konzervatóriumot, amely tanári kara jelentős hozzájárulást jelentett a török zenetörténethez. 1939-ben Fahri Kopuz-t bízták meg  a zenei könyvtár létrehozásával. A Köztársasági Elnöki Fasıl Bizottság több tagját átállították a rádióházhoz, és az egykori İsztambuli Rádió több művészét hívták meg Ankarába.  A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornok kapták a török zeneelméleti, -történeti, -irodalmi, színpadi órákat,  és előadásmódjára tanították őket. A klasszikus török zenével fogllakozó művészek szoktak bővíteni, elmélyíteni, felfrissíteni és színesíteni tudásukat a török zenei dallamok, előadásmódok, ismeretek, a zene hallgatás edzés stb terén. Dr Mehmet Nazmi Özalp elbeszélése szerint a szóban forgó időszakban Fahire Fersantól Cevdet Çağláig, Veli Kanıktól Şerif İçliig számos kiváló és érdemes művész dolgozott az Ankarai Rádiónál. Ruşen Kam kéthetente adta elő az İzahlı Müzik című programot, amely célja bemutatni a klasszikus török zenét, és példákat nyújtott a klasszikus török zene repertoárjából.  Még akkor nem volt hangarchívum, azért általában lemezeket vásároltak. A következő években hangstúdiót hoztak létre és kiváló zeneművek előadását rögzítő hangfelvételeket készítettek. Dr Mehmet Nazmi Özalp aról számol be, hogy miután létrejött az Ankarai Rádió Zenei Könyvtára, jelentős magángyűjteményeket vásároltak. Eddig a TRT rádióknál számos énekest és hangszerművészt képeztek ki. Számos kiváló művész intellektuális és művészi erőfeszítéseivel hozzájárultak a TRT produkcióihoz. E nagy művészi erőfeszítés előtt tisztelettel meghajolunk.

Törökországban az Ankarai Rádió 1937-ben indította el a külföldre irányuló adásokat.  Eddig a rádiózás nagy átalakuláson át ment Törökországban és az egész világon, de változatlan igazság, hogy a rádiózás nagy erőfeszítéseket igényel. Mondható, hogy a valódi hallgatói közönség és rádiós személyiségek közötti rendíthetetlen kötelék szintén megváltozhatatlan. Mégegyszer köszönet a TRT rádió hallgatóinak.  



Még több hír