A török zenei kultúra

Dr. Ali Uçan Török zenekultúra című könyvének elbeszélése szerint Mustafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítójának az volt az előrelátása, hogy a nemzeti zenénk képviseli a mi igazi zenénket.

1604919
A török zenei kultúra

Mustafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítója szerinte egy nemzet új változásának mércéje a zenében való változás elfogadásának, megértésének képessége. Ebből a szempontból a nemzeti, kifinomult érzelmeket, gondolatokat elbeszélő magas mondások, szólások összegyűjtése, azoknak a legutóbbi általános zenei szabályok szerinti feldolgozása szükséges. Csupán ennek köszönhetően emelkedhet fel a török nemzeti zene és foglalhatja el helyét az egyetemes zenében… Uçan szerint Mustafa Kemal Atatürk négy kritériumot határozott meg a katonai és civil zenében; jellegében nemzeti, formájában érthető, módszerében kortárs és minőségében egyetemes…

Necip Alpan történész Atatürk nemzeti zenei forradalma című cikkének elbeszélése szerint, amely a Török Történelmi Társaság kiadványai között szerepel és a 9. Török Történelmi Kongresszuson nyújtott be, a Szépművészetek Főigazgatóságának 1935-ös alapításakor Isztambulban egy nemzetközi színvonalú balkáni folklórfesztivált rendeztek. A fesztiválon, amelynek előadásait a Beylerbeyi-palotában tartották, részt vett Albánia, Bulgária, Románia és Görögország is. Mustafa Kemal Atatürk 1936-ban újból megtartotta ezt a fesztivált, ahol a jugoszláv folklóregyüttes „Éljen Mustafa Kemal Atatürk” című dalával kezdődő előadásai nagyon megindították, és csatlakozva az ott jelenlévő Isztambuli Tanárképző Iskola zeybek-néptáncosaihoz ő is zeybeket és harmandalıt táncolt.

Vural Sözer Zenei kifejezések szótára szerint a zeybek az Égei-tenger vidékére jellemző népi játékaink, vagy másként mondva néptáncaink általános neve… Sözer szerint egyedül, párban vagy csoportban adják elő… A zeybeknek két fajtája van, ezek az ağır és a yürük. A yürük fajtát női zeybeknek is nevezik. Az ağır zeybeket Sözer szerint komolyan és tiszteletet parancsolóan adják elő… A vitézség, vakmerőség és hősiesség jelképe… Az, ahogy a zeybek-táncos térde a földet érinti, a bátor legényre jellemző higgadtság szimbóluma... A zeybek-táncokat nyílt téren dob, töröksíp vagy klarinét, zárt helyeken pedig bağlama, divan sazı és darbuka kíséretében adják elő. İzmirben, Balıkesirben, Aydınban és Muğlában különböző neveken ismert zeybek-fajtáink vannak...

Vural Sözer szerint a harmandalı az Égei-tengeri régióra jellemző zeybek... A zeybekek higgadtságát, bátorságát jelképező, lassú tempójú néptáncunk… Dob és töröksíp vagy dob és klarinét kíséretében egy táncos adja elő. Tegyük hozzá, hogy Vural Sözer szerint egyes vidékeken négy személy által különböző figurákkal, de együtt táncolt harmandalı-fajták is léteznek…

Necip Alpan szerint Mustafa Kemal Atatürk nagyra értékelte a vidámságot, örömet, bátorságot, reményt és erényességet sugalmazó indulókat is… 1937. március 26-án az Ankarai Népházban bursai fiatalok által rendezett Uludağ-esten, miután meghallgatta az országunk sportéletéhez nagyban hozzájáruló Selim Sırrı Tarcan testnevelő, hivatalnok és politikus által Svájcból részünkre adaptált Dağ Başını Duman Almış Marşı-t, megismételtette azt. Az ott tartózkodók számára felidézte az 1919. május 19-én Samsunba való megérkezés és a Török Felszabadító Küzdelem elindításának emlékeit, és hangsúlyozta, hogy ez az induló emlékezteti a Függetlenségi Háborúban reményt és bátorságot adó pozitív és édes pillanatra. Tegyük hozzá, hogy május 19-e napjainkban Atatürk Emléknapja és az Ifjúság és Sport Ünnepe...

 



Még több hír