1000 éves türk feliratos ékszert találtak Jakutföldön

Az ilyen jellegű feliratokat általában az Orosz Föderációhoz tartozó, Szaka Köztársaságként is ismert jakutföldi sziklafeliratokon szoktak találni.

Ninel Maljseva kutató elmondta, hogy ilyen rovásfeliratokat nagyon ritkán szoktak talizmánokon vagy amuletteken látni.

„Ez a Namszkij körzetben talált csont, ha bebizonyosodik a hitelessége, nagy tudományos felfedezésnek fog számítani” – mondta és hozzátette, hogy „átfogó vizsgálatra van szükség, amelyben paleontológusok, régészek és turkológusok is részt vesznek”.

Az Északkeleti Szövetségi Egyetemhez tartozó múzeumban tovább folynak a munkálatok, hogy pontosan datálják és megfejtsék a feliratot.

Az egyik elmélet szerint az ékszeren lévő feliratok jókívánságot fejezhetnek ki, de a tudósok remélik, hogy sikerül megfejteni az írás pontos jelentését.

Az 1000 éves ékszert az ötödik osztályos Pavel Jakovlev találta meg, akinek a falva 100 kilométerre északra fekszik Jakutszktól, a régió fővárosától, és a világ leghidegebb városaként is ismert.

A jakutföldi türk rovásírások egy másik példái a sziklarajz-feliratok. Ezek Jakutföldtől körülbelül 200 kilométerre találhatóak, és a világ legészakabbi rovásfelirataiként is ismerik őket.

A múlt évszázad közepén a kutatók úgy vélték, hogy ezek a feliratok egy középkori kincstár helyét mutatják meg. A feliratot úgy fordították: „Az Az törzs gyöngyei”.

Az ilyen fajta türk feliratokat 1000 évvel ezelőttinek vagy még korábbinak datálják.

A Göktürk vagy Orkhon feliratokként is ismert türk írásokat a göktürkök és más korai türk uralkodók a 8. és 10. évszázadban használt türk ábécével jegyezték le.

Ezek a 8. század elejéből származó feliratok a mongóliai Orkhon-völgyről kapták a nevüket, és 1889-ben fedezte fel őket Nyikolaj Jardincev.

Ezeket az orkhoni feliratokat Vaszilíj Radlov publikálta, és 1893-ban Vilhelm Thomsen dán filológus fejtette meg őket. Ezt az írásrendszert később az Ujgur Kaganátusban is használták.

Az írások egy szibériai változatát a 9. századi jenyiszeji kirgiz feliratokból is ismerik. Ez a változat valószínűleg rokonságban áll a türkisztáni Talasz-völgyi és a 10. századi ősmagyar ábécével is.

Általában jobbról balra írták őket.

A jakutföldi rovásbetűk a legkevésbé vizsgált feliratok közé tartoznak Szibériában. Ezek a feliratok heves vitákat szoktak kiváltani a nyelvészek és turkológusok között. Az újonnan felfedezett feliratok többsége Jakutföldön található. Hozzávetőleg 90 feliratot találtak ezen a területen.

A Jakutföldön talált rovásfeliratok többségét még nem sikerült megfejteni.