Nevruz – a tavaszi napéjegyenlőség ünnepe

A 3000 éve létező Nevruzt az anatóliai népek a régi törökök Ergekonból való kijövetele mellett a tavasz eljöveteleként is ünneplik. A Nevruzt minden évben március 21-én ünneplik, számos országban különbözőképpen, de leggyakrabban nagy tüzek gyújtásával és az ezeken való átugrással.

A farszi nyelven „új nap” jelentésű Nevrozt Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tatárföld, az ujgur régió, Anatólia és a Balkán területén is napjainkig ünneplik.

Az Anatóliában és Közép-Ázsiában a tavasz eljövetelét jelentő ünnepet Törökországban március 21-én tartják.

A tavaszi napéjegyenlőségkor, március 21-én a nap, akár a vándormadarak, az északi félgömb felé fordul. Melegszik az idő, elolvad a hó, rügyeznek a fák, feléled a föld, visszatérnek a költöző madarak.

Ezért a Nevruz minden élőlény számára az ébredést, újjászületést jelenti.

A szeldzsuk és oszmán időben a Nevruz nemzeti ünnep volt, „Nevruzije” néven, versekkel, ünnepségekkel köszöntötték. A Nevruzije a Nevruz napján evett különleges édesség nevévé is vált. E szokás nyomán mind a mai napig Manisában a 'mesir macunu' nevű édességet készítik az ünnepen.