Török Idegenforgalom (24)

A város, amely eggyé vált a török és iszlám világ híres gondolkodójának, Mevlanának a nevével, rendkívül gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Vélekedések szerint a terület a Kr. e. 9000-es évek óta lakott.

A város központjához közel fekvő Çatalhöyük a mostanáig felfedezett legrégebbi és legkiterjedtebb neolitikus kori településközpontként ismert. Çatalhöyük az első központ a világon, ahol elkezdődött az élelmiszer-kultúra, mezőgazdasági termelést folytattak, tüzet használtak, áttértek a letelepült életformára és közösen védekeztek a vadállatok támadásai ellen.

A Krisztus előtti időszakban hettiták, frígek, lűdök, perzsák és makedónok uralkodtak Konyában. Ezt követően római és arab uralom alá került. Miután a törökök megjelentek Anatóliában, előbb a Szeldzsuk, majd pedig az Oszmán Birodalom területeihez került.

Konya ma számos művészeti emléknek ad otthont, amelyet a korábbi civilizációk állítottak elő a maguk eltérő termelési módjukkal és építészeti technikáikkal. Egy Kr. e. 3500-as évekből származó szentély maradványaival is találkozni lehet. Emellett Anatólia legrégebbi keresztény települései és legrégebbi templomai is ezen a területen fekszenek.

A város a Szeldzsuk Birodalom fővárosa volt, ugyanekkor pedig a Selyemút egyik fontos állomásaként és kereskedelmi központként is szolgált. Több száz, iszlám civilizációhoz tartozó emlék található itt, és a város a korszakban több híres iszlám tudóst nevelt fel, valamint adott nekik otthont.

Konyában találhatóak az Anatóliai Szeldzsuk Állam szultánjainak, vezírjeinek, jelentős történelmi személyiségeinek türbéi, alapítványai, dzsámiai, medreszéi.

A 13. század legjelentősebb költői, tudósai, teológusai és misztikusai közé tartozó Mevlana Dzselaleddin-i Rúmi is ebben a városban élt, és itt található a síremléke.

Annak ellenére, hogy évszázadok teltek el Mevlana halála óta, gondolatai révén emléke ma is tovább él az egész világon, és műveit több tucat nyelven olvassák. A Mevlana Türbe és Múzeum ebből a szempontból különösen nagy jelentőséggel bír. A Mevlevi Dergah-t is magában foglaló múzeum területén megtekinthetőek a dervisek szálláshelyei, a szemahane, ahol a dervisek keringeni szoktak, a Şeb-i Arus medence és a mecset is. A múzeumban ezeken felül Mevlanához és a mevlevikhez tartozó műveket, kéziratokat, táblákat, mécseseket és hangszereket állítanak ki.

A Mevlana Múzeumban egy szakkönyvtár is van. A könyvtárban több mint négyezer, a szeldzsuk, Karamanoğulları és oszmán korhoz tartozó kézirat található. Ez az összes mű digitalizált formában elérhető a kutatók számára.

Konya a dzsámik, fogadók és medreszék városa…

A Mevlana lelki világában nagy változásokat indító Semsz-i Tebriziről elnevezett dzsámi, valamint az İplikçi Cami, Şerafettin Cami, Şeyh Sadreddin Konevi Cami, Alaaddin Cami, Aziziye Cami számítanak a legjelentősebbeknek. Ezeknek a dzsámiknak mindegyike rendelkezik valamilyen különleges tulajdonsággal.

A Karatay Medresesi, İnce Minare Medresesi, Sırçalı Medrese, Obruk Han, Zazadin Han, Pamukçu Han, Sahibata Külliyesi, Mehmet Paşa Külliyesi; csupán néhány azok közül a Konyában található történelmi emlékek közül, amelyek az elmúlt évszázadokba repítik vissza a látogatót.

Konyáé Európa legnagyobb trópusi pillangókertje. A körülbelül 8000 négyzetméteres kert természetes közegében több tucatnyi lepke és trópusi növényfajta található.

Konya-Sille a korai keresztény korszak jelentős központja, itt található az egyik első anatóliai templom, a 300-as években épült Szent Heléna (Aya-Elena) templom.

Konya mindezekkel a tulajdonságaival évente több mint 3 millió bel- és külföldi turistát fogad.

Ha Konyába látogat, ne szalassza el a kerengő dervisek megtekintését a Mevlana Kulturális Központban, látogasson el az Alaaddin dombra, és kóstolja meg a helyi húsételeket, bámia levest és a sült kebabot is.