Török Idegenforgalom (21)

Sinop Törökország fekete-tengeri partvidékén helyezkedik el, a kék és a zöld lenyűgöző találkozását mutatva be.

Sinopot kereskedő-kolóniaként alapították az i.e. VII. században. Egy vélemény szerint a görög mitológia folyóistenéről, Alpheiosz vízitündér lányáról, Szinópéról kapta nevét, mások szerint Szin asszír holdistenről.

Régészeti leletek szerint Sinop és környéke ősi korok óta sűrűn lakott, földrajzi helyzete és természetes kikötő volta miatt. Nagy Sándor makedón király idején fénykorát élte, tudósok és filozófusok védelme alatt. Később római és bizánci fennhatóság alá került. A XI. század vége felé vált a török földek részévé.

Sinop páratlan természeti és történelmi szépségekkel várja a látogatókat. Ezek legfontosabbika Hamsilos öböl Törökország legészakibb pontján. A múltban hadihajóknak, ma a halászok vihar elől menekülő hajóinak menedéket nyújtó öbölhöz hasonló csak Norvégiában található.

A tengeri turizmus iránt érdeklődőknek Sarıkum és Karakum öböl és Akliman az erdővel összeforrt szépségeket kínál.

A 28 kisebb-nagyobb vízesésből álló Erfelek-vízesés a túrázóknak vízimalmokkal tarkított útvonalat kínál, melyen vadállatokat is megfigyelhetnek. A 28 lépcsőben kialakult vízesések tetején pedig egy finom török kávét is megihatnak.

Az i.e. VII. századból származó sinopi vár, a föld alatti alagutakkal is rendelkező Boyabat vár a térség történelmét tükrözik.

A Törökország legészakibb pontján fekvő, hófehér İnceburun Világítótorony a XIX. század óta mutatja az utat a hajósoknak, és páratlan kilátást is kínál a Fekete-tengerre.

A boyabati bazaltsziklák számos helyi és külföldi turistát vonzanak. A páratlan tulajdonságokkal bíró térség természetvédelmi területté nyilvánítás alatt áll.

A sinopi börtön is Sinop fontos történelmi épületei közé tartozik. Évszázadokkal ezelőtt várnak épült, később átalakították és hozzáépítettek. A belső vár vastag falakból és bástyákból áll, egy ideig hajóépítő műhelyként, majd börtönként használták. Ma múzeumként működik.

Akgöl, az İnaltı barlang, az Archeológiai Múzeum is a nevezetességek közé tartozik.

Sinopban szültetett a híres filozófus, Diogenész is, aki amikor sütkérezett a napon, és Nagy Sándor azt mondta neki: „Kérj tőlem, amit akarsz!” csak annyit felelt: „Ne álld el előlem a Napot!”

A Török Statisztikai Hivatal hároméves kutatása szerint Törökország „legboldogabb városa”…

Akik meg akarják nézni a helyet, ahol a sinopiak boldogok, és a boldog emberek városának természeti és történelmi szépségeit, látogassanak Sinopba!