Heti kommentárunk 42/ Az égei-tengeri szigetek felfegyverzése
Itt megtalálható a SETA / Biztonsági Kutatások igazgatója, Prof. Dr. Murat Yeşiltaş elemzése.
Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök beszédet mondott az elmúlt héten végrehajtott Efes 2022 elnevezésű hadgyakorlat során, és felhívással fordult Görögországhoz, hogy mondjon le az égei-tengeri szigetek felfegyverzéséről. Ez jele annak, hogy ezt a kérdést fontosnak tartja Törökország, és már egyértelműbb álláspontot vesz fel. Ez nemcsak egy, a Törökország és Görögország között élesedő új feszültségre, hanem fordulópontra is utal.
Nincs egyetlen oka annak, hogy a szigetek felfegyverzése a napirenden álló fő kérdés, a folyamat fokozatosan fejlődött. A folyamat hajtóereje lett az, hogy Görögország törvénytelen hozzáállását és maximalista politikáját az Égei-tengeren át akarta vinni a Földközi-tenger keleti részébe. Athén a konjunktúrával élve együttműködik a széles körű Törökország-ellenes fronttal a Földközi-tenger keleti térségében, és egyértelmű választ kapott Ankarától, és a 2020-as feszültség következtében Görögországnak vissza kellett lépnie. Ebben a folyamatban viszont Törökország a Földközi-tenger keleti térsége kapcsán kiadott NAVTEXT-üzeneteket terjesztette az Égei-tengerre, hangsúlyozva a szigetek demilitarizált státuszának megsértését, és elkezdte ezt a kérdést is előtérbe helyezni diplomácia színterén.
A probléma hevesebbé és napirenddé válásában két tényező volt hatékony. Az első ezek közül az agresszív lépések, amelyeket Görögország a közelmúltban tett. Egyrészt Görögország védelmi egyezményt kötött Franciaországgal, és határozatlan idejű katonai megállapodást kötött az USA-val, és több amerikai támaszpontot hozott létre a területén. Másrészt agresszív és túlzott fegyverkezési politikát folytatott, és megpróbálta állandósítani és legitimálni a szigetek demilitárizált státuszának megsértését. Ezeket a szigeteket bevonta a NATO-gyakorlatokba és más országokkal folytatott gyakorlatokba. E lépések megtétele közben folytatódtak a politikai és tanácsadói tárgyalások Törökországgal, de az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy a közelmúltban Miçotakis nem titkolta Törökország ellenes lépéseit a politikai téren.
A második tényező Törökország növekvő diplomáciai és katonai tevékenységéhez kapcsolódik. Az elmúlt években különböző frontokon egyidejűleg komoly kihívásokkal szembesült Törökország hatékonyan válaszolt ezekre a kihívásokra, és jelentős eredményeket ért el. Ankara mozgástere az ukrajnai válság során egyedülálló lépéseivel bővült.
Azzal összefüggésben ha a közelmúltban tett görög lépések eredménnyel járnak, következményei lesznek Törökországra nézve, hogy új kihívások elé állítják őt. Eszempontból úgy látszik, hogy a kétoldalú kapcsolatok fő napirendjévé vált a szigetek demilitárizált státuszának megőrzése, mint proaktív és hatékony lépés.
Túl korai lenne katonai konfliktusról vagy háborúról szóló forgatókönyvet írni a török-görög konfliktus alapján. Nyilvánvaló, hogy Törökország nem tanúsít ugyanolyan türelmet azokkal a jogellenes lépésekkel szemben, amelyeket Görögország tett vagy fog tenni az Égei-tengeren és más területeken, különösen a szigetek felfegyverkezése terén. Annak kapcsán látható, hogy Törökország fokozni fogja diplomáciai, politikai és katonai nyomását ezekkel a jogellenes lépésekkel szemben. Az események menetét nagymértékben befolyásolják azok a lépések, amelyeket Görögország ezentúl megtesz.
Még több hír
Heti Kommentárunk 10/ Gyerekek és csecsemők halnak éhen Gázában!
Íme, a SETA külpolitikai kutatója, Can Acun elemzése e témában.
Heti Kommentárunk 9/ A döntő küszöbén a Nyugat a háború 3. évében
Itt olvasható a SETA külpolitikai kutatójának, Can Acunnak e témával kapcsolatos elemzése.