Heti kommentárunk 42/ Az égei-tengeri szigetek felfegyverzése

Itt megtalálható a SETA / Biztonsági Kutatások igazgatója, Prof. Dr. Murat Yeşiltaş elemzése.

1844557
Heti kommentárunk 42/ Az égei-tengeri szigetek felfegyverzése

Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök beszédet mondott az elmúlt héten végrehajtott Efes 2022 elnevezésű hadgyakorlat során, és felhívással fordult Görögországhoz, hogy mondjon le az égei-tengeri szigetek felfegyverzéséről. Ez jele annak, hogy ezt a kérdést fontosnak tartja Törökország, és már egyértelműbb álláspontot vesz fel. Ez nemcsak egy, a Törökország és Görögország között élesedő új feszültségre, hanem fordulópontra is utal.

Nincs egyetlen oka annak, hogy a szigetek felfegyverzése a napirenden álló fő kérdés, a folyamat fokozatosan fejlődött. A folyamat hajtóereje lett az, hogy Görögország törvénytelen hozzáállását és maximalista politikáját az Égei-tengeren át akarta vinni a Földközi-tenger keleti részébe. Athén a konjunktúrával élve együttműködik a széles körű Törökország-ellenes fronttal a Földközi-tenger keleti térségében, és egyértelmű választ kapott Ankarától, és a 2020-as feszültség következtében Görögországnak vissza kellett lépnie. Ebben a folyamatban viszont Törökország a Földközi-tenger keleti térsége kapcsán kiadott NAVTEXT-üzeneteket terjesztette az Égei-tengerre, hangsúlyozva a szigetek demilitarizált státuszának megsértését, és elkezdte ezt a kérdést is előtérbe helyezni diplomácia színterén.

A probléma hevesebbé és napirenddé válásában két tényező volt hatékony. Az első ezek közül az agresszív lépések, amelyeket Görögország a közelmúltban tett. Egyrészt Görögország védelmi egyezményt kötött Franciaországgal, és határozatlan idejű katonai megállapodást kötött az USA-val, és több amerikai támaszpontot hozott létre a területén. Másrészt agresszív és túlzott fegyverkezési politikát folytatott, és megpróbálta állandósítani és legitimálni a szigetek demilitárizált státuszának megsértését. Ezeket a szigeteket bevonta a NATO-gyakorlatokba és más országokkal folytatott gyakorlatokba. E lépések megtétele közben folytatódtak a politikai és tanácsadói tárgyalások Törökországgal, de az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy a közelmúltban Miçotakis nem titkolta Törökország ellenes lépéseit a politikai téren.

A második tényező Törökország növekvő diplomáciai és katonai tevékenységéhez kapcsolódik. Az elmúlt években különböző frontokon egyidejűleg komoly kihívásokkal szembesült Törökország hatékonyan válaszolt ezekre a kihívásokra, és jelentős eredményeket ért el. Ankara mozgástere az ukrajnai válság során egyedülálló lépéseivel bővült.

Azzal összefüggésben ha a közelmúltban tett görög lépések eredménnyel járnak, következményei lesznek Törökországra nézve, hogy új kihívások elé állítják őt. Eszempontból úgy látszik, hogy  a kétoldalú kapcsolatok fő napirendjévé vált a szigetek demilitárizált státuszának megőrzése, mint proaktív és hatékony lépés.

Túl korai lenne katonai konfliktusról vagy háborúról szóló forgatókönyvet írni a török-görög konfliktus alapján. Nyilvánvaló, hogy Törökország nem tanúsít ugyanolyan türelmet azokkal a jogellenes lépésekkel szemben, amelyeket Görögország tett vagy fog tenni az Égei-tengeren és más területeken, különösen a szigetek felfegyverkezése terén. Annak kapcsán látható, hogy Törökország fokozni fogja diplomáciai, politikai és katonai nyomását ezekkel a jogellenes lépésekkel szemben. Az események menetét nagymértékben befolyásolják azok a lépések, amelyeket Görögország ezentúl megtesz.

 



Még több hír