Heti kommentárunk 20/ Mozgalmas, lüktető eseményekkel köszöntött be a 2022-es év

A 2022-es év mozgalmas, lüktető eseményekkel köszöntött be a nemzetközi politikára tekintettel. Nyilvánvaló volt, hogy a 2022-es év legfontosabb kérdése lesz az ukrán válság. Tulajdonképpen az amerikai és orosz delegáció találkozott Genfben, és megvitatta az Ukrajna körül kialakult helyzetet, de a csúcstalálkozó nem hozott megoldást a problémára. Éppen ellenkezőleg, a kölcsönös nyilatkozatok azt mutatják, hogy az ukrajnai válság tovább fog mélyülni. A NATO közleményében azt közölték, hogy a megbékélés egyelőre nem lehetséges, de folytatni kell a tárgyalásokat Oroszországgal Ukrajnáról. Moszkva továbbra is hangsúlyozza, hogy számára Ukrajna a vörös vonal. Valószínűtlennek tűnik, hogy teljesülnének azok a feltételek, amelyeket Putyin a "biztonság garanciájaként" ajánlott fel az Egyesült Államoknak. Amikor minden figyelem összpontosult az ukrán válságra, kritikus fejlemény ment végbe Kazahsztánban. Kazahsztán nyugati részén január 2-án törtek ki a tüntetések az LPG áremelése és az ország társadalmi-gazdasági helyzetének romlása miatt, majd az ország többi részére is átterjedtek. Kasim Cömert Tokayev kazah köztársasági elnök segítséget kért az oroszok által vezetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől. A szervezet gyorsan reagált Kazahsztán felhívására, és nemzetközi katonai erő indult útnak Kazahsztán felé.

A Szovjetunió szétesése után Kazahsztán a legerősebb állam Belső-Ázsiában.  Megerősítette gazdaságát, sikerült külföldi befektetéseket vonzania, és megszilárdította regionális pozícióját azáltal, hogy kiegyensúlyozott külpolitikát folytatott. A Nazarbajev vezetésével gyors fejlődést mutató ország az utóbbi időben különösen az energiaversenyben került előtérbe, és gazdag természeti erőforrásainak köszönhetően befolyásos ország a regionális hatalmi versenyben. A tüntetések azonban megmutatták, hogy Kazahsztán politikailag törékeny helyzetben van. A történtekre számos magyarázat létezik.

Az első magyarázat az, hogy Kazahsztán feltörekvő gazdasága ellenére nem tudta megoldani azt a jövedelemelosztási problémát, amely általánosságban pozitívan érinti a társadalmat. Az, hogy képtelen a gazdag természeti erőforrásokból származó bevételeket egyenlően elosztani a társadalom között, hosszú ideig zavarokat okozott a társadalomban. Nyilvánvaló, hogy ezek a problémák a globális járvány hatására egyre nyilvánvalóbbá váltak. Ezért a tüntetések hátterében elsősorban az állt, hogy a társadalom nagyobb részesedést akart szerezni a gazdaságból. 

Az egyenlő jövedelemeloszlásában tapasztalt problémák azonban önmagukban nem elegendőek a demonstrációk magyarázatához. Stratégiai fontossága miatt Kazahsztán Oroszország befolyási övezetébe tartozik. Másrészt Oroszországot nyugtalanítja az a kérdés is, amely összpontosul arra, hogy Kína és Kazahsztán energiakapcsolata kezdett előtérbe kerülni. Másrészt Kazahsztán nyugati országokkal való szoros kapcsolata, valamint a Török Államok Szervezetének (TDT) létrehozásában betöltött aktív szerepvállalása felkeltette a moszkvai kormányzat figyelmét. Emiatt az a tény, hogy Kazahsztán az egyik érzékeny hatalmi rivalizálás középpontjában álló ország, olyan dinamikává vált, amely miatt a demonstrációk gyorsan kicsúsztak az irányítás alól. Oroszország stratégiai katonai egységeinek gyors kiküldése ebben az erőegyenletben értékelhető.

A Török Államok Szervezete gyors taktikai értekezletet tartott, és közölte, hogy kész megadni a kellő támogatást a kazah kormánynak és népnek a jelenlegi válságon való túllépéshez. A Török Államok Szervezete nem rendelkezik olyan mechanizmussal, amellyel aktívabb szerepet játszhatna az ilyen válságokban. A szervezetnek időre van szüksége ahhoz, hogy vezető szerepet játsszon az ilyen válságokban. 

Kazahsztánban megnyugodtak a dolgok, azonban az a tény, hogy ezentúl folytatódik a hatalmi verseny a régióban, olyan folyamat, amelyet a régió összes országának gondosan követnie kell. Ezzel kapcsolatban nagy szerep hárul a Török Államok Szervezetére.