Heti Kommentárunk (2)

Azzal, hogy a Török Fegyveres Erők hadrendbe állította a Bayraktar Akıncı támadó drónt, Törökország bizonyította, hogy nagykorúvá vált a fegyveres pilóta nélküli légijárművek területén.

1704970
Heti Kommentárunk (2)

Azzal, hogy a Török Fegyveres Erők hadrendbe állította a Bayraktar Akıncı támadó drónt, Törökország bizonyította, hogy nagykorúvá vált a fegyveres pilóta nélküli légijárművek területén.

 

A SETA külpolitikai igazgatója, Prof. Dr. Murat Yeşiltaş elemzését ismertetjük a témában.

 

Először is jelentős siker, hogy figyelembe véve a hadiipari feltételeket, az Akıncı kutatási-fejlesztési-tesztelési-gyártási-átadási folyamata viszonylag gyorsan befejeződött. Mindez annak ellenére, hogy a járvány az elmúlt két évben a technológiai szektort is érintette, amely megnehezítette a munkakörülményeket. Más platformokat is figyelembe véve (mint amilyen az Anka, Aksungur, Karayel), számos tényező áll amögött, hogy Törökország drón-hatalommá vált. Érdemes egyenként is számba venni ezeket a tényezőket.

 

Az első a hadiipar területén és a politikában tapasztalt nagy átalakulás. Ezen a ponton létfontosságúak voltak a Hadiipar 2004-es Végrehajtó Bizottság ülésén hozott döntések. Erdoğan elnöknek ekkor két fő célja volt: a külföldtől való függőség csökkentése, valamint a hadiipar megerősítése a hazai és nemzeti képességek fejlesztése érdekében. Végül stratégiai lépést tettek ebben az irányban, és törölték azokat a 11 milliárd dollár összköltségű projekteket, amelyek többsége külföldi beszerzéseken alapult.

 

Ezzel jelentős lépést tettek a hazai-nemzeti képességek irányában. Természetesen ez a döntés szerves része volt az 1984-es hadiipari lépésnek. Törökország hadiipari autonómiájának szempontjából kritikus jelentősége volt annak, hogy a szükséges stratégiai termékek hazai és nemzeti keretek között fejlődjenek tovább. Itt egy másik kiemelendő pont az, hogy egy átfogó stratégiával is megerősítették Erdoğan elnök célját a külföldtől való függőség csökkentésére és a hazai-nemzeti képességek fejlesztésére. Ugyanis egy stratégiai keretet dolgoztak ki ennek érdekében. A cél egy olyan katonai-hadiipari komplexum felépítése volt, amely megerősíti Törökország hatalmi státuszát, választ adhat azokra a biztonsági fenyegetésekre, amelyekkel Törökország szembekerül, stratégiai szintre emeli az elrettentést, és csökkenti a gazdasági költségeket. Az elmúlt 20 évben nagy utat tettek meg ebben az irányban.

 

A második tényező az elmúlt tíz év megrázó változásai Törökország biztonsági környezetében. Ezen a ponton ki kell emelni a szíriai válsággal együtt megjelenő biztonsági kockázatokat. A szíriai válság magával hozta az aszimmetrikus fenyegetések diverzifikálódását is Törökországgal szemben, különösen a terrorizmusét. A fegyveres csoportoknál tapasztalt diverzifikálódás növelte a drónok iránti igényt a határon átnyúló megelőző katonai műveletek során. Különösen az olyan képességek, mint az információgyűjtés, a légi fölény biztosítása, a célpontok okos lövedékekkel való megsemmisítése, növelte a fegyveres erők hatékonyságát a katonai műveletek során, és a legmagasabb pontra juttatta az operatív sikereket. Bár a szíriai, a líbiai és a hegyi-karabahi konfliktusok egymástól eltérő karakterrel rendelkeztek, a török drónok mindegyikben magas teljesítményt nyújtottak. A drónok által biztosított stratégiai előnyök a terrorizmus minimalizálásában lehetővé tették, hogy a fegyveres erők nagyobb teret nyerjenek az észak-iraki terepen. 2016-2021 között a különböző konfliktusos környezetekben végzett intenzív műveletek a legmagasabb szintre juttatták a török drónok valós háborús tapasztalatait.

 

Ebben az összefüggésben még fontosabb a technológiai fejlesztések és új kiegészítők gyors adaptálása a konfliktusos környezetben szerzett taktikai és operatív tapasztalatok visszacsatolása révén. Rendkívül fontos ennek a folyamatnak az egészséges működtetése. A konfliktusokból levont tanulságok lehetővé teszik az igények meghatározását a fejlettebb platformok fejlesztése során, és így lehet elérni a legnagyobb teljesítményt. 2020 februárjában közös parancsnokság nélkül az egyszerre bevetett TB-2-k súlyos veszteségeket okoztak Idlibben az Aszadhoz tartozó milíciáknak. Ez a tapasztalat a líbiai és a hegyi-karabahi konfliktusokban más taktikák kifejlesztéséhez vezetett.

 

Törökország drón-hatalommá válása nem korlátozódik a már kifejtett tényezőkre. El kell mondanunk, hogy a globális szintű nagy játékosok versenytársává válása mögött a beszállítók számára szintén meggyőző volt a török drónok árelőnye, a kormány politikai rugalmassága, és a saját fegyveres erőinek drónokkal elért sikerei is.



Még több hír