Heti Kommentárunk 63/ Lehet megoldás Szíriában?

Tíz éve kezdődött az Arab Tavasz, és a szíriai belháború. Az ország lakosságának több mint fele kényszerült elhagyni otthonát, közel egymillióan meghaltak. Az ország igen súlyos pusztítást szenvedett. Nos, a történtek után lehet a politikai megoldás?

Tunéziából elindult az Arab Tavasz, amely társadalmi mozgalmat indított el több országban, ahol rossz körülmények közepette éltek, és dominó hatással megdöntöttek diktatórokat. Tunézia után Egyiptomot befolyásolta a mozgalom. Eközben Szíriában belháborúvá fajult a helyzet, igen nagy pusztítást is okozott. Amikor tüntetések kezdődtek az Aszad-rezsim ellen, Irán és Oroszország a damaszkuszi rezsim mellett foglalt állást, és a rezsim e két ország támogatásából erőt merítve katonai műveleteket hajtott végre, az pedig belháborút robbantott ki. Az ILIÁ, amely több hírszerző szervezetet manipulált a múltban, megjelent Szíriában, és működni is kezdett. Míg az ellenzéknek foglalkoznia kellett az együttműködési nehézségekkel, a nyugati országok visszaléptek a támogatástól, melyet nyújtottak a szíriai ellenzéknek. A kialakult helyzet a rezsim, Oroszország és Irán befolyásának erősítését szolgálta e régióban.

A szíriai ellenzék, amely részesült csak Törökország támogatásából, és azzal maradt talpon, ragadt İdlibbe és más felszabadított területekbe. Azok a lépések, amelyeket megtett Törökország, minimalizálták az emberi tragédiát a stabil élet kialakítása érdekében.

Az USA-PKK elkötelezett az Eufrátesztől keletre eső széles területek ellenőrzése mellett. Míg az ország gyakorlatilag három részre szakadt, óriási pusztítást hagy maga után a polgárháború. Amikor Szíria lakosságának fele kényszerült elhagyni otthonát, egyharmada menekült más országokba. A gazdaság minden szempontból csődöt mondott, komoly élelmiszerbiztonsági vészhelyzet alakult ki. Az infrastruktúra és a felépítmény teljesen összeomlott a háború és a gazdasági válság miatt.

Sajnos, míg az Arab Tavasz tizedik évében ilyen kép áll előttünk Szíriában,  a politikai megoldás érdekében tettek meg erőfeszítéseket. Különösen Törökország, Oroszország és Irán kezdeményezésére indult az astanai folyamat, és azzal összefüggésben fontos az új szír alkotmány kidolgozása. Jelentős előrelépés azonban eddig nem történt. Úgy tűnik, hogy a rezsim és szövetségesei között nem született valódi megoldás, és csak időnyerésre játszanak. Ismét az Egyesült Államok egy defacto autonóm teret próbál létrehozni az Eufrátesz keleti részén működő terrorszervezettel, a PYD / YPG-vel, amely a PKK szíriai szárnya. Ezért látható, hogy a hazai, és a befolyásos külföldi szereplők nem adnak engedményeket a valódi megoldással kapcsolatban.