Heti Kommentárunk 62 / Fokozódik a válság Örményországban

A Politikai, Gazdasági és Társadalmi Kutató Alapítvány (SETA) igazgatója, Dr. Murat Yeşiltaş elemzését mutatjuk be e témában.

1595432
Heti Kommentárunk 62 / Fokozódik a válság Örményországban

Az elmúlt héten az örmény vezérkari főnök lemondásra szólította fel Nikol Pasinján örmény miniszterelnököt. Pasinján azt puccskísérletnek nevezte, és kezdeményezte a vezérkari főnök leváltását, és utcára hívta a népet. A kormánypártiak és az ellenzékiek egyidejűleg gyűltek össze Jerevánban. Az örmény köztársasági elnök nem fogadta el a vezérkari főnök leváltását, azért Pasinján azt állította, hogy a köztársasági elnök a puccsisták mellett áll ki azzal.

Az örmény fejlemények mögött három, egymással szorosan összefüggő tényező áll. Ezek közül az első az örményországi szegénység és korrupció. Valóban nem a Pasinján-kormány felelős a rossz kormányzás okozta helyzetért, de messze jár a megoldástól. 2018-ban választották meg Pasinjánt azzal a reménnyel, hogy nyugati támogatást biztosítson az ország számára, hogy kitörjenek a szegénységből, és számolják fel a korrupciót. Azért támogatták Pasinjánt, hogy alternatívát kínáljon a kialakított rendre, amely alapján szoros kapcsolatban állnak Oroszországgal.

A második tényező az, hogy a második karabahi háborúban győzelmet aratott Azerbajdzsán és vereséget szenvedett Örményország. Az örmény kormány az évtizedek óta zajló diplomáciai tárgyalásokon fenntartja a kompromisszumok nélküli hozzáállást, folytatja a megszálló politikát. Pasinján viszont próbált új modelleket felállítani a tárgyalásokon, hogy átessen a politikai válságon, és a békés föld helyett új háborús modellt próbált. Ennek eredményeként kitört a második karabahi háború, amelyben vereséget szenvedett Örményország, és ki kellett vonulnia a megszállt területekről. Pasinján, aki félrevezette a népet a háború menetéről, nem tudott állni a kamerák elé, amikor közzétették az Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország által november 10-én aláírt háromoldalú nyilatkozatot, és a tűzszünet feltételei megdöbbentették az örményeket. Eszempontból a második karabahi háború eredménye idézte elő nehéz időszak kezdetét Örményországban.

A harmadik tényező a hatalmi harc. Vannak olyan csoportok, amelyek magukba foglalják a karabahi törzset vagy a külföldön élő örmény diaszpórát. Azok a csoportok több országgal együttműködnek, hogy tovább erősítsék a hatalmukat, és legitimitást szerezzenek maguknak.

Bár a makrogazdasági befolyásért folytatott harcot le lehet szűkíteni Oroszország és a Nyugat közötti küzdelemre, ez a küzdelem önmagában bonyolulttá válik, amikor mikroharccal kombinálják.

A memorandum minőségű nyilatkozat ellen próbált szót emelni Pasinján, és úgy látszik, hogy még hatalomban marad. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az örmény politikában stabilitást sikerült elérni. Még érvényesek az említett tényezők. Sem a Pasinjan-kormánynak, sem a hadseregnek, sem új polgári kormánynak nincs varázspálcája, amely képes megszüntetni a politikai instabilitást.

 



Még több hír