Heti Kommentárunk 43/ Az amerikai elnökválasztás után a világpolitika

A Politikai, Gazdasági és Társadalmi Kutató Alapítvány (SETA) igazgatója, Dr. Murat Yeşiltaş elemzését ismertetjük a témában…

1514472
Heti Kommentárunk 43/ Az amerikai elnökválasztás után a világpolitika

A szó teljes értelmében bélyeget ütött a koronavírus-járvány a 2020 november 3-án tartandó amerikai elnökválasztásra. Az első éveit a saját csapata felállításával töltő Trump sok kritikus pozícióra nem nevezett ki embert, vagy ha igen, az egy idő után lemondásra kényszerült. A nemzetbiztonság témájában 3 tanácsadóval dolgozni kényszerült Trump számára a külügyi és védelmi poszt tekintetében sem úgy mentek a dolgok, ahogy akarta. Az első időszak sokkját kemény külpolitikai szólamokkal lerázni próbáló Trump elnökségének közepén a felmentés és vizsgálat lehetőségével kényszerült szembenézni. A 2016-os választások során Oroszországgal való kapcsolata elegendő volt, hogy Trumpot és kampánycsapatát kellemetlen helyzetbe hozza.

Az elnöksége utolsó évében a koronavírus-járvánnyal szembenéző Trump úgy tűnik, sikerrel vészelte át a koronavírus-járvány okozta mély és átfogó problémákat. Az amerikai választók támogatják a koronavírus-járvány előtt a gazdaság egyenesbe hozása és az USA megerősítése végett alkalmazott szigorú külpolitikáját, azonban a koronavírus-járvány idején romló gazdaság alapvető felelősének tartják. Ezért versenytársa, Biden a választások előtti közvélemény-kutatások szerint megelőzte. Most még nem lehet megmondani, ki nyeri a választást, azonban bárki nyer is, a világpolitikában mély bizonytalanság várható.

Trump, aki kampánya során végig az Egyesült Államok újbóli naggyá tételéről beszél az „Amerika mindenek előtt” szlogennel, ígéreteket tesz arra is, hogy milyen szerepet fog játszani az USA ezután. Az elmúlt 4 évben egy globális szinten kisebb szerepet játszó, magába zárkózó és saját problémáival foglalkozó USA-t láthattunk. Biden olyan külpolitikát ígér, mellyel az USA újra visszatér a globális rendszerbe. Bármelyik elnökjelölt nyer is, érdemes hangsúlyoznunk három dolgot:

Az első az USA világpolitikában betöltött helyzetével kapcsolatos. Ha Trump győz, az USA a koronavírus-járvány hatására is szilárdabb pozíciót vehet fel a világpolitikában, elsősorban az USA és Kína közötti versengést tekintve. Trump mondhatja, hogy az USA jobban bezárkózik, és Kínára fókuszál. Ha ez történik, az USA kevesebbet fog törődni nemzetközi felelősségeivel is. Meggyengülhet az USA és az ENSZ, illetve más nemzetközi szervezetek közötti kapcsolat, és az USA kisebb szerepet vállalhat a nemzetközi rendszerben.

A második téma, hogy ha Bident választják meg, az USA a nemzetközi politikában ismét globális vezetői szerepre próbálhat szert tenni. Érdekes módon ez szükségessé teszi, hogy az USA éles versengésbe kezdjen Kínával. Vagyis mindkét elnök rákényszerül, hogy a kínai kérdéssel foglalkozzon. De ha Bident választják meg, az USA külpolitikája várhatólag aktívabb lesz. Biden egész kampánya során olyan térképet próbált felrajzolni, ami lehetővé teszi, hogy az USA elolvadt erejét újra tiszteljék. Ez azt jelenti, hogy az USA többet fog foglalkozni nemzetközi kérdésekkel. Trumptól eltérően, egy befolyásosabb NATO, befolyásosabb ENSZ és befolyásosabb amerikai diplomácia.

A harmadik téma pedig az, hogy mindkét esteben képes lesz-e Amerika megtalálni azt, amit keres. Trump izolációs politikájának fenntartása és Biden globalista politikája is ugyanoda vezet végül. Visszavonulni sem könnyű, és a nemzetközi rendszert újra ellenőrzés alatt tartani sem. Ezért az amerikai elnökválasztás után a világpolitika meglehetősen mozgalmas lesz. Mindezen témákat a továbbra is bizonytalan koronavírus-járványhoz hozzáadva, egyértelmű, hogy a világpolitika átfogóbb kihívásokkal fog szembenézni. 

 



Még több hír