Heti Kommentárunk  39/ A líbiai válság és megoldása

A Politikai, Gazdasági és Társadalmi Kutató Alapítvány (SETA) igazgatója, Dr. Murat Yeşiltaş elemzését ismertetjük a témában…

1496892
Heti Kommentárunk  39/ A líbiai válság és megoldása

Líbiában az utóbbi események a katonaiból a politikai  színtérbe csúsztak be, az pedig különböző dinamikákat hozott a mozgalomba. A Marokkóban és Montreux-ban folytatott párbeszéd után platformot biztosítottak az Elnöki Tanács újjászervezésére irányuló törekvésekre. Az tüntetéseket, és belpolitikai válságot váltott ki Tripoliban és Bengáziban, azzal összefüggésben bejelentette lemondását Fajiz asz-Szarradzs líbiai miniszterelnök és a Haftarral szövetséges úgynevezett tobruki kormányfő, Tınni. Fajiz asz-Szarradzs közölte, hogy októberben adja át a miniszterelnöki tisztséget, az pedig új esetleges konfliktus, és feszültség előfutára.

A Haftart támogató államok biztosan erőfeszítéseket tesznek, hogy pártfogói szivárogjanak be az állam minden stratégiai intézményébe. Azok, akik jobb jövőt akarnak és úgy gondolják, hogy a politika jó életpályát nyújt, lépnek a politikai életpályára Líbiában, ecélból keresnek külföldi támogatást is. Líbia versenyképes társadalmi és politikai struktúráját új koalíciók vagy eloszlások érhetik. Másszóval nehéz évre készül Líbia belpolitikai élete.

A politikai megoldással kapcsolatban, a líbiai Legfelsőbb Államtanács elnöke, Halid el-Misri és a Haftarral szövetséges tobruki parlament elnöke, Akila Szalih párbeszédet folytatott Marokkóban, úgy látszik, hogy az meghatározó szerepet játszhat a líbiai válság békés megoldásában. Jóllehet, nem tettek konkrét nyilatkozatot, a következő héten Halid el-Misri Ankarában, és Szalih Kairóban folytatott tárgyalásokat. Sziszi egiptomi elnök számára nehéz tárgyalóasztalhoz ültetni Haftart és Szalih-et. A Montreux-ban a “Líbiai párbeszéd” címmel rendezett párbeszéden konkrétabb fejleményként jelent meg. A politikai folyamat indítását és az Elnöki Tanács  újjászervezését a konszenzus egyik fejezetévé nyilvánították. Hiszen annak következtében a politikai átalakulásról kezdett beszélni Fajiz asz-Szarradzs.

MInt látják, forró hangulat a líbiai politikában. Már jobban észlelhető azon politikai diskurzus, amelyet diktáltak a líbiai légteret ellenőrzni kívánó államok. Hiszen más államok aggasztónak tekintik azt, hogy Törökország és Oroszország tárgyalásokat folytat a Líbiában kialakult helyzetről. Figyelemre méltó, hogy Lavrov e héten belül arról nyilatkozott, hogy megállapodás született a Törökországgal folytatott tárgyaláson. E két ország katonai jelenlétet tart fenn Líbiában.

Líbia politikai jövője kapcsán, Oroszország és Törökország katonai jelenlétének felszámolását követelik a Haftar – Szalih vezette kormány és támogatói. Hiszen az Egyesült Államok reagál Oroszország katonai jelenlétére, az nyilvánosan észlelhető az Egyesült Államok Afrikában állomásozó hadereje származású nyilatkozatokban. Az Egyesült Államok megpróbál azonos mércével mérni Törökországot és Oroszországot. Ráadásul figyelemre méltóak az Egyesült Államok katonai és politikai aggályokon túlmutató gazdasági kezdeményezései. Például az Egyesült Államok azt akarja, hogy egy amerikai bank megőrizze a líbiai olajbevételt, mert egy amerikai cégen keresztül ellenőrizheti a központi banknál végzett pénzügyi műveleteket, és irányíthatja a pénzügyi szektort. A Jones nevet viselő amerikai cégen keresztül akarnak betörni Líbia biztonsági szektorába.  Másrészről az Egyesült Államoknak együttműködnie kell Törökországgal, hogy sikert érjen el a meghatározott ügyekben. 

Az Egyesült Államok és Németország mind a nemzetközi téren mind a líbiai szereplők körében növelte a politikai kezdeményezéseit. Oliver Owcza német nagykövet e héten találkozott a líbiai miniszterekkel, és megtekintette a líbiai intézményeket is. A látogatás napirendjén volt Líbia infrastruktúra fejlesztése.   Pedig úgy látszik, hogy e tárgyalások célja kereskedelmi környezetet létrehozni a politikai megoldást követő időszakra.  

Az Oroszország és Törökország közötti tárgyalásokkal párhuzamosan fontos megragadni a kezdeményezést Líbiában. Ahhoz pedig az kell, hogy átalakítsák a líbiai politikát, és terepről távolítsanak el más országokat.  Annak kapcsán a török-orosz megállapodásra válaszul várhatóan újabb konferenciát rendeznek Berlinben az Egyesült Államok és Németország kezdeményezésére.

A szereplők, akik gyakran megismétlik a megbékélési és a politikai diskurzust,  kényszerülnek elfogadni azt a megoldást, amelyet fognak diktálni. Azzal összefüggésben az Oroszország és Törökország között folytatott tárgyalások líbiai pillére jelentéktelennek bizonyulhat. Valószínűleg az Egyesült Államok azt fogja követelni a konferencián, hogy külföldi katonák vonuljanak ki Líbiából. A belpolitikai átalakulás is befolyásolja a konferencia eredményeinek tükröződését Líbiában. Másszóval a második berlini konferencia döntései alapján új szövetség alakulhat ki Líbiában.



Még több hír