Heti Kommentárunk 37 / Új geopolitikai küzdelem a kelet-földközi-tengeren

A Politikai, Gazdasági és Társadalmi Kutató Alapítvány (SETA) igazgatója, Dr. Murat Yeşiltaş elemzését ismertetjük a témában…

1488696
Heti Kommentárunk 37 / Új geopolitikai küzdelem a kelet-földközi-tengeren

A Földközi-tenger keleti részén, a közel-keleti és az észak-afrikai térségben történt események a közelmúltban nyilvánosságra hozták, hogy komoly geopolitikai küzdelem folyik a térségben. Úgy látszik, hogy a jövőben több szereplő is jelenhet meg e térségben.

A Földközi-tenger keleti részén történt események a Közel-Keleten kialakult geopolitikai küzdelem nyúlványának tekinthetők. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek a levantei területen Egyiptom és Izrael mellett áll, így a Földközi-tengeren is versenybe száll. E front célja Törökország mozgásterét korlátozni. Eszempontból az mondható, hogy szövetség van az említett országok és Görögország, valamint a ciprusi görög rész között. Például közös hadgyakorlatot tartott az Egyesült Arab Emírségek és Görögország.

Ennek a blokknak célja szűkíteni Törökország mozgásterét és korlátozni a katonai erő használatának lehetőségeit. Azzal összefüggésben nemzetközi koalíciót hoznak létre. A görög média szerint Törökország hasonlít a hidegháborús időszak Szovjetuniójára. A geopolitikai és geogazdasági küzdelem alapján választ adnak a Törökország és Líbia között született megállapodásra a Földközi-tengeren, hiszen ez zavarja őket.  A Törökország mozgásterének szűkítését célzó szövetségnél Görögország faltörő kosként szolgál, Franciaország pedig olyan szereplő, amely agresszió segítségével próbálja elérni céljait. Egy ilyen lépésnek tekinthető Macron politikája, amely arra irányult, hogy szereplőként lépjen be a levantei területre. Franciaország a saját hatalmának erősítésére törekszik, hogy pótolja a hiányosságokat Európában, és erősebb legyen Németországnál.

Görögország pedig e szövetségre nagyon egyszerű okokból lépett. Ha figyelmen kívül hagyjuk a hellenisztikus stratégiát, amelyet Törökország helyez a középpontba, a célja az, hogy ne maradjon egyedül a Törökország elleni küzdelemben, azért része lett egy nemzetközi koalíciónak. Emiatt gyakran pislog az Egyesült Államok, Izrael, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Franciaország, Szaúd-Arábia felé. Hiszen ez egy új rémálom forgatókönyvévé lehet Görögország számára, azért nem akar egyedül maradni Törökországgal szemben. A korlátozó stratégia célpontja pedig a katonai erő használatának korlátozása. Eszempontból az Egyesült Államok és Görögország között született védelmi együttműködés célja egyensúlyban tartani Törökország katonai erejét. Azzal összefüggésben átnézzük az Egyesült Államok által tett lépéseket. A krétai-szigeten található Szúda katonai támaszpontot modernizálta, Larisa repülőterét felújította, a sztefanovikeioi légitámaszpontot fejlesztette, a Dedeağaç kikötőjét modernizálta. Másrészről zöld jelet is adott Görögországnak az F-35-ösök eladásáról, Görögország 18 darab Rafale vadászgépet vásárol, valóban 8-at adományoz Franciaország., azok a lépések célja egyensúlyban tartani Törökország katonai erejét.

Másrészről a washingtoni kormány közölte, hogy feloldta a fegyverembargót a dél-ciprusi görög résszel szemben. Most várhatóan az Egyesült Államok nem küld nehéz fegyvereket a dél-ciprusi görög résznek, hiszen tisztában van azzal, hogy akkor ez vége lesz a Törökországgal való kapcsolatának. Emlékezzünk az 1997-ben kitört válságra. A dél-ciprusi görög vezetés Sz-300-asokat akart vásárolni Oroszországtól, Törökország blokkolta a szigetet, és beavatkozásra készült, amikor azt látta a dél-ciprusi görög rész, Görögországnak adta át a rakétákat.

Csak politikai projektek vannak Törökországgal szemben. A projektek életbe léptetése nagy kárt jelentene a NATO-nak. Eszempontból a Kelet-Földközi-Tenger az egyik legfontosabb tér, ahol a jövőben is geopolitikai, geogazdasági és katonai feszültségek várhatóak. E feszültség győztese az lesz, aki türelmes és elszánt.

 



Még több hír