Heti Kommentárunk 33/ Törökország érdekei a Kelet-Földközi-tengeren

Úgy tűnik, igencsak kiélesedett a Kelet-Földközi-tengeren az utóbbi hetekben látható verseny. A Törökország és Líbia közt kötött szerződéssel, és Líbia felvállalt új szerepével kezdődő versengés a Görögország és Egyiptom közötti szerződéssel vált valódi versennyé. A versengés nem korlátozódik Törökországra és Görögországra, Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország és más országok és gazdasági, politikai és katonai versengést folytatnak a Földközi-tengeren. Törökország minden lehetőségével próbálja védeni jogait. Ezért a Földközi-tenger Törökország kül- és biztonságpolitikájának központi kérdésévé vált.

Törökország stratégiai kultúrájában a Földközi-tenger három geopolitikai és geostratégiai körzetre osztható. Az első a Kelet-Földközi-tenger, főleg a levantei terület, melynek központja a ciprusi sziget. Történelmileg stratégiai helyzete miatt is fontos, de ma már a sziget fontos geoökonómiai helyet foglal el. A gázkészletek felfedezése, és az, hogy más szereplők geoökonómiai ürügyet próbálnak teremteni Törökország kirekesztésére, a szíriai válság, a líbiai és palesztin ügy figyelembe vételével a Kelet-Földközi-tenger még fontosabbá vált Törökország számára. Ez azt is szükségessé teszi, hogy Törökország arányos védelmi és biztonsági stratégiát dolgozzon ki.

Ennek első jelei, hogy Törökország a következő években flotta-támaszpontot tervez létesíteni az Észak-Ciprusi Török Köztársaságban, és növeli drón-jelenlétét a térségben. Ez azonban nem elegendő Törökország érdekeinek védelméhez a Földközi-tengeren. A Kelet-Földközi-tengeren arányos erőprojekcióra képes Törökország diplomáciai rugalmassága érdekében egyik alapvető eszköznek tekinti az elrettentő erőbe történő nagy mértékű befektetést.

A második stratégiai körzet a Közép-Földközi-tenger, s Törökország észak-afrikai külpolitikáját határozza meg. A Líbiával kötött szerződés rendkívül fontos Törökország új helyzethez való alkalmazkodása és a geopolitika által szükségessé tett versengés szempontjából is. Még ha az időzítés el is késett, Líbia lépése megakadályozza, hogy Törökország-ellenes blokk jöjjön létre a Földközi-tenger medencéjében, és Törökországot is líbiai megoldás és tárgyalások partnerévé tette. Törökország közép-földközi-tengeri jelenléte emellett fokozza manőverezőképességét az energiaközpontú geoökonómiai versenyben, s így hatékonyabbá teszi stratégiai rugalmasságát.

A Törökország – Görögország versengés központjában kialakuló, a NATO déli szárnyán újabb feszültségzónát jelentő Nyugat-Földközi-tenger geopolitikájában Törökország küzdelme még keményebb. A főként az S-400-asok által állandó védelmi kapacitásra és elrettentő erőre szert tevő Törökország olyan egyenletet hozott létre, melyet Görögország kénytelen katonailag kiegyensúlyozni. Ezért próbálja Görögország egy Törökország-ellenes szövetség létrehozásával gátolni Törökország befolyását a Földközi-tenger medencéjében. Ennek egyik példája az Egyiptommal kötött szerződés. Az is látszik, hogy az Egyesült Államok ezt a tevékenységet elmélyítő befektetéseket fog eszközölni, és várhatólag fokozza az elkövetkező időszakban. Ennek jele, hogy az Egyesült Államok megerősíti főleg a Görögországban található támaszpontjait. Ugyanakkor a Dél-Ciprus elleni fegyverembargó eltörlése is Törökország katonai ereje kiegyensúlyozásának tekinthető.

Törökország a Földközi-tenger három geopolitikai régiójában csak elrettentő ereje növelésével, erőprojekciós lehetőségei és képességei növelésével, és ha kell, katonai erőt használni sem habozó rugalmassággal tarthatja fenn jelenlétét. Ez a helyzet az egyik legfontosabb út ahhoz, hogy Törökország életben maradhasson egy versengő és korlátozó biztonsági környezetben.