Globális Pespektíva(14)

Abraham Lincoln azt mondta: „Mindenkit meg lehet néha téveszteni, egyeseket mindig meg lehet téveszteni, de mindenki mindig nem lehet megtéveszteni.”

A megtévesztéssel egy darabig el lehet jutni, de a valóság sorsa az, hogy kiderüljön.

A nyugati média a PKK/PYD terrorszervezetet folyton „szabadságharcosoknak” nevezi. Szerintük ez a terrorszervezet az összes kurdot képviseli. Aki a terrorszervezet ellen harcol, az a kurdok ellen harcol, aki a terrorszervezetet támogatja, az a kurdokat támogatja. Törökország afrini hadműveletét is a kurdok elleni hadműveletnek állították be. Ezt a kifejezést néha sajnos még az Al-Dzsazíra csatorna is használta.

Az ankarai Yıldırım Beyazıt Egyetem politikatudományi karának dékánja, Prof. Dr. Kudret BÜLBÜL elemzésea témában…

A kurdok ellen etnikai tisztogatást végző kurd terrorszervezetek

A PKK a legtöbb rosszat éppen a kurdok ellen tette és teszi. Törökországban a PKK terrorszervezet által megölt több mint 40.000 ember nagy része kurd. A PKK etnikai tisztogatást végez azon kurdok ellen, akik nem teszik magukévá a terrorszervezet marxista-leninista ideológiáját. Emiatt Törökország keleti és délkeleti régióiból milliók vándoroltak nyugatra, elsősorban Isztambulba. Ezáltal Törökországban Isztambulban a legnagyobb a kurd lakosság aránya. Fontos jelentéssel bír, hogy a PKK terrorszervezet elől menekülők nem az iraki vagy szíriai kurd régiókba, hanem Törökország többségben törökök által lakott belső területeire vándorol.

Manapság PKK terrorszervezet szíriai szárnya, a PYD hasonló tisztogatást végez Szíriában. A PYD az Egyesült Államok támogatásával a török határon egészen a Földközi-tengerig terrorfolyosót akar kialakítani, s ahogy a múltban a PKK tette, az őket nem támogató kurdokat, arabokat és türkméneket elűzi földjeikről. Emiatt kurdok százezrei menekültek Törökországba. Az ILIÁ terrorszervezet elől menekültekkel együtt szíriaiak milliói élnek Törökországban.

Természetesen nem mondhatjuk, hogy egyetlen kurd sem támogatja ezt a terrorszervezetet. De emiatt a PKK-t a kurdok képviselőjének tartani olyan, mintha Hitlert egész Németország, vagy Mussolinit egész Olaszország képviselőjének tartanák.

Miért ne lehetne a kurdoknak is egy állama?

A nyugati média gyakran felteszi ezt a kérdést, amit a kurd fiatalok egy része is ismétel. De akik ezt kérdezik, soha nem teszik fel azt a kérdést: az 50 államból álló Egyesült Államokban miért nincs külön állama minden nemzetiségnek? Vagy a Közel-Keleten minden szeparatista törekvést lelkesen támogató nyugati országok miért nem támogatják a katalán függetlenséget? Miért tartóztatta le Németország a semmiféle terrortevékenységet nem végző katalán vezetőt, Carles Puigdemontot?

Az ügy alapjában véve nem arról szól, hogy minden nemzetnek legyen saját állama, hanem az oszd meg és uralkodj elvet követő politikáról. Mint Edmund Burke teljes joggal utal rá a francia forradalom bírálatában, hogy mire utalnak ezek a fogalmak.

Azt, hogy minden nemzetnek, sőt, minden hercegségnek, városnak legyen saját állama, már alaposan tesztelték ebben a térségben. A keresztes hadjáratok idején a Közel-Keleten számos hercegség, városállam volt. Például Anatólia is fel volt osztva a török uradalmak között. A törökök, kurdok, arabok számos csoportra szakadtak maguk között. És mi lett az eredmény? A megosztottságban szinte egyetlen muszlim település sem maradt, amelyet nem szálltak meg. Egy évszázaddal ezelőtt a többség támogatása ellenére szintén nyugati hatásra az arabok egy része hasonló utat választott. Ma 23 arab állam van. És tervek vannak Irak, Szíria s egyes Öböl-országok további felosztására. Ebben az állapotban a közel-keleti népek történelmük egyik leggyengébb időszakát élik.

Miután a történtek nyilvánvalóak, a Közel-Kelet népeinek, a kurdokat is beleértve nem további feldarabolódásra, hanem éppen egyesülésre van szükségük.

A világi kurdok a jó kurdok?

A nyugati média dicsérettel és támogatással említi, hogy a PKK terrorszervezet egy világi terrorszervezet. Az Iszlámot és a terrorizmust összekötve a világi kurdokat megmentőnek tünteti fel. A szekularizációt megoldásként mutatja be. Ez pedig nem más, mint megtévesztés, rágalomhadjárat. Mert az emberiség legnagyobb katasztrófáit, az I. és a II. Világháborút is nagyrészt világi országok, szekuláris ideológiák mentén vívták. Alapjában véve akár világi, akár nem, az imperializmus ideológiájával nem lehet egyetérteni. A kihasználás az kihasználás. A nyugati országok nem azért támogatják a PKK-t, mert szekuláris, hanem azért, mert jobban ki tudják használni saját céljaik érdekében. Egy társadalmi, kulturális és vallási értékek híján lévő, a társadalmától elidegenedett szekuláris vagy más szervezet vagy állam jobban szolgálja az imperialista országok érdekeit.

Miért vannak mindezek a torzítások?

Azt mondják, hogy akik nem tanulnak a történelemből, azok meg fogják ismételni. A ma a holnap, a tegnap a ma tükre.

A történelmet nézve a Közel-Kelet olyan mértékben volt nyugodt, amennyire a három meghatározó csoport, a kurdok, arabok és törökök össze tudtak fogni, globális szereplőkké tudtak válni. Megosztottságuk mértékében volt részük könnyekben, pusztításban és zsarnokságban, és váltak a globális gonosz erők játékszerévé. Az összefogott arabok, kurdok és törökök meg tudták állítani a keresztes hadjáratokat. A megszállás alatt álló Jeruzsálemet a kurd parancsnok, Selahaddin Eyyübi által sikerült megmenteni, a térségi egyensúlyt helyreállítani. Most egyes nyugati központok azzal próbálkoznak, amit mindig is tettek. Próbálják a Közel-Keleten évszázadok óta az Iszlám zászlaja alatt egymás mellett élő három meghatározó erő egyikét maguk mellé állítani.

A keresztes hadjáratok idején ezt a szerepet a térségben élő keresztények és örmények egy része vállalta fel. Jelenleg Izrael hasonló szerepet játszik a térség egyensúlyának felborításában. De először fordul elő, hogy egy muszlim közösséget a kortárs imperialista támadások, egyes országok új keresztes hadjáratainak helyi képviseletévé akarják alakítani. Ezért akarják, hogy a kurdok egy marxista-leninista szervezetet kövessenek. Ezért állítják előtérbe és dicsérik az ILIÁ terrorszervezet elleni küzdelmet. De a valódi cél az, hogy olyan közösséget hozzanak létre a muszlimok között, amely úgymond hűtőszekrényt árul az eszkimóknak.

A számtalan hazugság és rágalomhadjárat ellenére a kurdok többsége tudatában van ennek a játszmának. A térség török, kurd és arab népének ezeréves tudatossága ismét győzni fog, és nem válnak az imperialista, újabb keresztes hadjáratot tervező támadók ügynökeivé.