ENERGETIKA (46)/MİLYEN ENERGİAPOLİTİKÁKAT FOG KÖVETNİ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK AZ ÚJ İDŐSZAKBAN?

Milyen energiapolitikákat fog követni az Egyesült Államok az új időszakban?

2208609
ENERGETIKA (46)/MİLYEN ENERGİAPOLİTİKÁKAT FOG KÖVETNİ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK AZ ÚJ İDŐSZAKBAN?

Milyen energiapolitikákat fog követni az Egyesült Államok az új időszakban?

Annak ellenére, hogy az amerikaiak a világnépességénék mindössze 5%-át teszik ki a világ energia forrásainak 26%-át használják fel. Emellett a világ ipari termelésének 26%-a az Egyesült Államokban zajlik. A palaolaj és gáz felfedezésével az Egyesült Államok 2014-ben a világ legnagyobb szénhidrogén-energia-termelőjévé vált. 2018-ban pedig az Egyesült Államok először exportálta több szén, földgáz, nyersolaj és kőolaj-termékeket, mint amennyit importált, így az ország fogyasztóból termelő országgá vált.

2022-es adatok szerint az Egyesült Államok 16 billió 396 milliárd köbméter földgázkészlettel a globális rangsorban Oroszország, Irán és Katar után a 4. helyen áll.
Az Egyesült Államok tavaly 84,3 millió tonna cseppfolyósított földgázt exportált a globális piacokra. Washington legnagyobb vásárlója pedig az Európai Unió lett, az orosz-ukrán háború után alkalmazott korlátozások és az Északi Áramlat földgázvezeték teljes lezárása miatt.
Az Európai Unió tagállamai által importált földgázban Oroszország részesedése az elmúlt 3 évben 41%-ról 10%-ra csökkent, míg a cseppfolyósított földgáz (LNG) részesedése 20%-ról 41%-ra nőtt.

Az Európai Unió (EU) tagállamai a cseppfolyósított földgáz-importért az elmúlt 2 évben összesen 171,5 milliárd eurót fizettek, ebből 75,1 milliárd eurót az Egyesült Államoknak.
Hogyan fog alakulni ez a politika, miután Donald Trump republikánus jelölt megnyerte az amerikai választásokat?

Trump kampányában gyakran hangsúlyozta, hogy a zöld energiától inkább a fosszilis tüzelőanyagok felé fordulna. Trump szerint az Egyesült Államok rendelkezik a legnagyobb olaj- és földgázkészletekkel, ebből kifolyólag a helyi olaj- és földgáztermelés növelését és a stratégiai olajkészletek kiépítését javasolta. A Joe Biden elnöksége alatt bevezetett, állami földek bérbeadásával a szövetségi fúrási munkák növelését is ígérte.
Trump azonban ellenezte a tiszta energia politikák többségét. Az Egyesült Államok megválasztott elnöke szerint a megújuló energia megbízhatatlan és költséges, valamint Biden politikáit „az ipart károsító, termelést korlátozó, Kína-párti” politikáknak minősítette.

Az új évben hivatalba lépő amerikai elnök hajlandósága alacsonyabb a szél- és napenergiába történő új beruházásokra, mivel szerinte ezek drágák és hatástalanok.
Bár Trump kampányában egyik legnagyobb támogatója a világ egyik vezető elektromos jármű gyártója, a Tesla tulajdonosa, Elon Musk volt, Trump az elektromos járművek állami támogatásai ellen is felszólalt.

Hangsúlyozta, hogy továbbra is támogatni fogja a hagyományos amerikai autóipart.
A nukleáris energiával kapcsolatban Trump úgy véli, hogy az új, kisebb méretű reaktorok építése az Egyesült Államok egyik legfontosabb eszköze lehet az energiafüggetlenség elérésében.
Trump hozzáállása a Párizsi Klímaegyezményhez sem túl pozitív...
Az Egyesült Államok 2020-ban kilépett az egyezményből, de 2021-ben úgy döntött, hogy újra csatlakozik az ENSZ Klímaegyezményéhez.

Most úgy beszélnek, hogy Trump kormánya újra kiléptetheti az Egyesült Államokat az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményéből.

A szakértők szerint Trump elnökségének jelentős hatása lesz az európai és globális szintű klímaváltozási, finanszírozási, tiszta energiaátmenet és kereskedelmi politikákra, és arra figyelmeztetnek, hogy a politikai irányvonal gyengülése súlyosan károsíthatja az amerikai gazdaságot.



Még több hír