ENERGETIKA (46)/MİLYEN ENERGİAPOLİTİKÁKAT FOG KÖVETNİ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK AZ ÚJ İDŐSZAKBAN?
Milyen energiapolitikákat fog követni az Egyesült Államok az új időszakban?
Milyen energiapolitikákat fog követni az Egyesült Államok az új időszakban?
Annak ellenére, hogy az amerikaiak a világnépességénék mindössze 5%-át teszik ki a világ energia forrásainak 26%-át használják fel. Emellett a világ ipari termelésének 26%-a az Egyesült Államokban zajlik. A palaolaj és gáz felfedezésével az Egyesült Államok 2014-ben a világ legnagyobb szénhidrogén-energia-termelőjévé vált. 2018-ban pedig az Egyesült Államok először exportálta több szén, földgáz, nyersolaj és kőolaj-termékeket, mint amennyit importált, így az ország fogyasztóból termelő országgá vált.
2022-es adatok szerint az Egyesült Államok 16 billió 396 milliárd köbméter földgázkészlettel a globális rangsorban Oroszország, Irán és Katar után a 4. helyen áll.
Az Egyesült Államok tavaly 84,3 millió tonna cseppfolyósított földgázt exportált a globális piacokra. Washington legnagyobb vásárlója pedig az Európai Unió lett, az orosz-ukrán háború után alkalmazott korlátozások és az Északi Áramlat földgázvezeték teljes lezárása miatt.
Az Európai Unió tagállamai által importált földgázban Oroszország részesedése az elmúlt 3 évben 41%-ról 10%-ra csökkent, míg a cseppfolyósított földgáz (LNG) részesedése 20%-ról 41%-ra nőtt.
Az Európai Unió (EU) tagállamai a cseppfolyósított földgáz-importért az elmúlt 2 évben összesen 171,5 milliárd eurót fizettek, ebből 75,1 milliárd eurót az Egyesült Államoknak.
Hogyan fog alakulni ez a politika, miután Donald Trump republikánus jelölt megnyerte az amerikai választásokat?
Trump kampányában gyakran hangsúlyozta, hogy a zöld energiától inkább a fosszilis tüzelőanyagok felé fordulna. Trump szerint az Egyesült Államok rendelkezik a legnagyobb olaj- és földgázkészletekkel, ebből kifolyólag a helyi olaj- és földgáztermelés növelését és a stratégiai olajkészletek kiépítését javasolta. A Joe Biden elnöksége alatt bevezetett, állami földek bérbeadásával a szövetségi fúrási munkák növelését is ígérte.
Trump azonban ellenezte a tiszta energia politikák többségét. Az Egyesült Államok megválasztott elnöke szerint a megújuló energia megbízhatatlan és költséges, valamint Biden politikáit „az ipart károsító, termelést korlátozó, Kína-párti” politikáknak minősítette.
Az új évben hivatalba lépő amerikai elnök hajlandósága alacsonyabb a szél- és napenergiába történő új beruházásokra, mivel szerinte ezek drágák és hatástalanok.
Bár Trump kampányában egyik legnagyobb támogatója a világ egyik vezető elektromos jármű gyártója, a Tesla tulajdonosa, Elon Musk volt, Trump az elektromos járművek állami támogatásai ellen is felszólalt.
Hangsúlyozta, hogy továbbra is támogatni fogja a hagyományos amerikai autóipart.
A nukleáris energiával kapcsolatban Trump úgy véli, hogy az új, kisebb méretű reaktorok építése az Egyesült Államok egyik legfontosabb eszköze lehet az energiafüggetlenség elérésében.
Trump hozzáállása a Párizsi Klímaegyezményhez sem túl pozitív...
Az Egyesült Államok 2020-ban kilépett az egyezményből, de 2021-ben úgy döntött, hogy újra csatlakozik az ENSZ Klímaegyezményéhez.
Most úgy beszélnek, hogy Trump kormánya újra kiléptetheti az Egyesült Államokat az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményéből.
A szakértők szerint Trump elnökségének jelentős hatása lesz az európai és globális szintű klímaváltozási, finanszírozási, tiszta energiaátmenet és kereskedelmi politikákra, és arra figyelmeztetnek, hogy a politikai irányvonal gyengülése súlyosan károsíthatja az amerikai gazdaságot.