Energetika 38/ Óriási Lépések Az Energiahatékonyságért

A hatékony energiafelhasználás a nemzetközi közösség legfontosabb napirendi pontjai közé tartozik. Több ország nemzeti célokat tűzött ki ebben az irányban, a csúcstalálkozókat pedig azért szervezik, hogy globális szinten tegyenek lépéseket. Megállapodásokat írnak alá.

Kétségtelen, hogy ennek legfontosabb oka a globális felmelegedés és az éghajlatváltozás. Országok gyorsan növelik ipari beruházásaikat gazdaságaik irányítása érdekében. Ugyanakkor az energiaigény napról napra növekszik. Az energiaigény növekedésével, különösen az olajalapú termeléssel még inkább nő az üvegházhatású gázok kibocsátása.  

Az ördögi körbe került nemzetközi közösség fontos lépést tett a probléma megoldása érdekében. Az éghajlatváltozás szabályozására aláírták a párizsi klímaegyezményt.  Türkiye is részese lett a megállapodásnak.

Az adatok szerint 2022-ben több mint 36,8 milliárd tonna szén-dioxid került a levegőbe, és minden idők csúcsát megdöntötte.

Idén kezdtek látszani a párizsi klímaegyezmény globális hatásai.

Az Európai Unió üvegházhatású gázkibocsátása 4 százalékkal csökkent az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához képest.

Az Európai Statisztikai Hivatal adatai szerint az uniós országok, amelyek a tavalyi első negyedévben 931 millió tonna szén-dioxid-egyenértékű üvegházhatású gázt bocsátottak ki, az idei első negyedévben 894 millió tonnát bocsátottak ki.

Eszerint az uniós országok üvegházhatásúgáz-kibocsátása az első negyedévben éves összevetésben 4 százalékkal csökkent.

Ebben az időszakban 20 uniós országban csökkent az üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A legnagyobb csökkenést Bulgáriában mérték, ahol 15,2 %-os volt, azt követte Németország 6,7, és Belgium 6 százalékkal.

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás a villamosenergia- és gázellátás területén 12,6 százalékkal, a háztartásokban pedig 4,4 százalékkal csökkent.

A 2023-ban mért adatok szerint Kína a világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója, azt követte az Amerikai Egyesült Államok.

India a globális szén-dioxid-kibocsátás 7,6 százalékát, az EU 7,4 százalékát, Oroszország pedig 4,4 százalékát okozta.

India a globális szén-dioxid-kibocsátás 7,6 százalékáért, az EU 7,4 százalékáért, Oroszország pedig 4,4 százalékáért felelős.

Türkiyének van egy nagyon fontos célja, ami megkülönbözteti őt a többi országtól.

A „ nulla kibocsátás” elérése 2053-ra a zöld fejlesztési forradalom segítségével. Az elmúlt 10 évben Türkiye bruttó hazai terméke 67 százalékkal, lakossága pedig 13 százalékkal nőtt. A növekvő termeléssel és jóléttel párhuzamosan az energiafogyasztás is nőtt.

Türkiye elvégezte a 2017-2023-as időszakra vonatkozó első nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervét. Eközben összesen 8,5 milliárd dollárnyi zöldenergia-beruházás valósult meg. A termeléstől a végső fogyasztásig 14 százalékos megtakarítást értek el a primerenergia-fogyasztásban. Sikerült 70 millió  tonna kibocsátás-csökkentést elérni.

Az Energiaügy- és Természeti Erőforrások Minisztériuma nemrégiben jelentette be az energiahatékonyság 2030-ig szóló ütemtervét.

A cselekvési terv keretében 2030-ig 16 százalékkal kívánják csökkenteni az energiafogyasztást és hozzájárulni 100 millió tonnával a kibocsátás csökkentéséhez.  Emellett 20 milliárd dolláros energiahatékonysági beruházást terveznek.  

Az energiahatékonyság terén azonban különböző lépéseket is terveznek.

Az első cél, hogy 2030-ra 30 százalékos energiamegtakarítást érjenek el a közszolgáltatási épületekben.  

Ennek érdekében népszerűsítik az energiahatékonysági rendszereket és technológiákat. Az iparban megduplázzák a hulladékhő-hasznosítási projektek számát.

A terv szerint Türkiye-szerte  1,2 millió ledes lámpatestet telepítenek a világítási rendszerekbe. Az egyik cél az, hogy az intelligens fogyasztásmérők arányát 25 százalékra emeljék a veszteségek és az illegális használat megelőzése érdekében.

Türkiye beépített kapacitása jelenleg mintegy 110 ezer megawatt és 13 ezer 35 áramtermelő erőművel rendelkezik.  

2024. július végén Türkiye beépített kapacitása 112 999 megawatt volt. Ennek a 28,5 százalékát a hidraulikus-, 19,3 százalékát a szén-, 10,9 százalékát a szél-, 15,6 százalékát a napenergia, 21,9 százalékát a földgáz, és 1,5 százalékát a geotermikus erőforrás adja.

A terv szerint 2035-re a telepített napenergia 53 ezer, a szélenergia 30 ezer, a vízenergia 35 ezer, a geotermikus és biomassza-energia pedig mintegy 5 ezer megawattra nő.

Cél az, hogy az energiagazdálkodás keretében végrehajtandó lépésekkel és beruházásokkal a tiszta energiafogyasztást a teljes energiafelhasználáson belül 70 százalék fölé emeljük.

A terv szerint a tiszta energiatermeléssel és hatékony felhasználással 35 százalékkal csökken a szén-dioxid-kibocsátás mértéke.

A Nemzetközi Energiaügynökség 2024-es jelentése szerint a világ megújulóenergia-kapacitása az elmúlt 30 év leggyorsabb ütemében növekszik.

Tavaly 50 százalékkal több, 510 gigawatt megújulóenergia-kapacitást helyeztek üzembe világszerte, mint 2022-ben, ennek a növekedésnek a 75 százalékát napenergia adta.

Mahmut GÜRER / TRT Hírszerkesztője