Heti kommentárunk 35/ a Közel-Keleten ismét növekvő feszültségnek lehetünk tanúi

A geopolitikai érdekek metszéspontjában, a Közel-Keleten ismét növekvő feszültségnek lehetünk tanúi az Izrael, a Hezbollah és Irán közötti konfliktus eszkalációjával. Ez a konfliktus nem pusztán helyi probléma, hanem a régiót évtizedek óta formáló mélyebb és összetettebb dinamikák megnyilvánulása. A jelenlegi konfliktusok egy szélesebb stratégiai küzdelem jelképei, amelyben nemcsak az érintett felek, hanem más regionális és globális szereplők is részt vesznek, mindegyiknek megvan a maga érdeke és célja. Az elmúlt hónapokban a felek közötti konfliktusok fokozódásával a közel-keleti régió egy rendkívül feszült és konfliktusos időszakba lép.

SETA / Biztonsági kutatási igazgató Szerző Prof. Dr. Murat Yeşiltaş értékelését mutatjuk a témában...

A konfliktus középpontjában Irán és a Hezbollah kapcsolata áll. Irán számára a Hezbollah fontos helyettesítő erő, amely kiterjeszti befolyását Levantában, és elrettentő szerepet játszik az izraeli és a nyugati agresszióval szemben. A Hezbollah alapítása óta részesült iráni katonai, pénzügyi és ideológiai támogatásban, ami lehetővé tette számára, hogy milíciából Libanonban és a tágabb régióban jelentős politikai és katonai erővé alakuljon át. Ez a szövetség mélyen gyökerezik az Izrael elleni ellenállás közös diskurzusában, és amit a közel-keleti nyugati imperializmusnak tekintenek.

Izrael ezzel szemben egzisztenciális fenyegetésnek tekinti a Hezbollahot. A Hezbollah kiterjedt rakétaképessége és Dél-Libanonban való jelenléte közvetlen kihívást jelent Izrael biztonsága tekintetében. Izrael katonai doktrínája egyre inkább a fenyegetés elleni védekezésre, megelőző csapások hírszerzési műveletek és a Hezbollah pótlás utáni vonalainak elzárására vezetett,ami katonai eszkalációt okozott. E műveletek célja nemcsak a Hezbollah gyengítése, hanem egyúttal az is, hogy világos üzenetet küldjenek Teheránnak Izrael befolyásának határairól a közvetlen környezetben.

Irán stratégiai számításait tágabb regionális ambíciói alakítják. A Teherán által Hezbollahnak nyújtott támogatás része annak a régóta fennálló stratégiájának, hogy a Közel-Keleten – Iraktól Jemenig – meghatalmazott erőket hozzon létre. Ezzel Irán célja a hatalom szerzése a riválisaival szemben– különösen Szaúd-Arábiával és Izraellel szemben– a kiegyensúlyozás, valamint egy ütközőzóna létrehozása, amely megnehezíti minden katonai fellépést. Ennek a stratégiának kulcsfontosságú eleme a Hezbollah, amely már régóta jelen van Libanonban, és képes mélyen lecsapni Izraelre.

Ennek a konfliktusnak a regionális politikára gyakorolt ​​hatását nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az Izrael-Hezbollah-Irán konfliktus tovább súlyosbítja a közel-keleti felekezeti feszültségeket. Míg a Hezbollah a síita ellenállás jelképének tekinti magát, Izrael akcióit gyakran felekezeti szemüvegen keresztül szemlélik, tovább polarizálva a szunnitát és síita közösségeket olyan országokban, mint Irak, Szíria es Libanon. Ez a felekezeti megosztottság nemcsak destabilizálja ezeket az országokat, hanem megnehezíti a regionális diplomáciai és békés erőfeszítéseket is.

Libanon, ahol a Hezbollah politikai és katonai szereplő is, különösen instabil helyzetben találja magát. A csoport szíriai jelenléte, az Izraellel való katonai kapcsolatok és az Iránnal ápolt szoros kapcsolatok Libanont a szélesebb körű regionális konfliktusok csataterévé tették. Az ország törékeny politikai rendszerét, amelyet már amúgy is meggyengített a gazdasági összeomlás és a társadalmi nyugtalanság, tovább destabilizálja, hogy Izrael folyamatosan megtorlással fenyegeti a Hezbollahot. Ezen erők közé szorulva a polgári lakosság viseli a konfliktus súlyát, csekély segítséggel vagy védelemmel.

A közvetlen térségen túl az Izrael-Hezbollah-Irán konfliktus is jelentős hatással lehet a globális geopolitikára. Az Egyesült Államok, Izrael hű szövetségese, a Hezbollahot és Iránt tekinti a közel-keleti szélesebb stratégiájának központi elemének. Washington Izraelnek nyújtott katonai és diplomáciai támogatása része annak a törekvésének, hogy szembeszálljon Irán befolyásával a térségben. Ez a dinamika instabil helyzetet teremt, ahol minden eszkaláció külső hatalmat vonzhat be, és potenciálisan szélesebb regionális vagy akár globális konfliktushoz vezethet.

Oroszország szerepe ebben a konfliktusban különösen figyelemre méltó. Oroszország, mind Irán, mind az Aszad-rezsim kulcsfontosságú szövetségese Szíriában, gondosan kezelte kapcsolatait Izraellel, gyakran közvetítőként működött a konfliktusban lévő felek között. Moszkva hosszú távú stratégiai érdeke azonban a térségben befolyásának megőrzésében rejlik, és az Izrael-Hezbollah-Irán konfliktus bármely jelentős eszkalációja arra kényszerítheti Oroszországot, hogy újraértékelje álláspontját, és potenciálisan a szövetségek átrendeződéséhez vezethet.

Kína, bár kevésbé közvetlenül érintett, növekvő gazdasági érdekeltségei vannak a Közel-Keleten, különösen az Egy Övezet Egy Út Kezdeményezés révén. Peking a térséggel kapcsolatos megközelítése nagyrészt pragmatikus volt, és a katonai szerepvállalás helyett a gazdasági diplomáciára helyezi a hangsúlyt. Az Izrael-Hezbollah-Irán konfliktus okozta instabilitás azonban veszélyeztetheti Kína befektetéseit, és arra kényszerítheti, hogy aktívabb szerepet játsszon a regionális diplomáciában, potenciálisan közvetítőként.

Ennek eredményeként az Izrael-Hezbollah-Irán konfliktus kritikus gócpont a Közel-Kelet összetett geopolitikai tájképében. Ez nem csupán két- vagy háromoldalú kérdés, hanem olyan konfliktus, amelynek messzemenő következményei vannak a regionális stabilitásra és a globális biztonságra nézve. Ahogy a helyzet tovább fejlődik, a nemzetközi közösségnek kiemelt figyelmet kell fordítania a mögöttes dinamikára, és fel kell készülnie az eszkaláció esetleges következményeire.

SETA / Biztonsági kutatási igazgató Szerző Prof. Dr.  Murat Yeşiltaş értékelését mutattuk a témában…