Energetika 29/ Hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás az energiát?

Az éghajlat összetett és interaktív rendszer.

2161816
Energetika 29/ Hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás az energiát?

Mahmut GÜRER / TRT

Az éghajlatot olyan összetett és interaktív rendszerként határozzák meg, amely magában foglalja a légkört, a föld felszínét, a havat és jeget, az óceánokat és más víztesteket, valamint az élő szervezeteket. Ez a rendszer idővel fokozatosan változhat, mind saját belső dinamikája, mind külső tényezők hatására.

A Meteorológiai Főigazgatóság megállapításai szerint a világ története során számos változás történt az éghajlati rendszerben minden időskálán, több millió évtől évtizedig. 

A globális éghajlatváltozás viszont a Föld átlagos felszíni hőmérsékletének növekedésére és az éghajlat változására utal, amely az emberi tevékenységek - például a fosszilis tüzelőanyagok, a földhasználat megváltozása, az erdőirtás és az ipari folyamatok - által a légkörbe kibocsátott üvegházhatású gázok felhalmozódásának gyors növekedése következtében következik be, erősítve a természetes üvegházhatást.

A Földön és a légkörben visszatartott hőenergia visszatér a légkörbe a légkörben és az óceáni keringésen keresztül. Ennek a hőnek egy részét elnyelik a felhők és az üvegházhatású gázok, amelyek szabályozzák az üvegházhatást a légkörben, majd visszaadják a légkörbe. Ez felmelegíti a Föld felszínét és az alsó légkört. Ezt a folyamatot, amely lehetővé teszi, hogy a Föld a vártnál jobban felmelegedjen, és szabályozza a hőegyensúlyt, természetes üvegházhatásnak nevezik.

A fosszilis és biomassza-tüzelőanyagok használata az ember által okozott üvegházhatásúgáz-kibocsátás legnagyobb forrása. A cementgyártás szén-dioxidot szabadít fel, míg a mezőgazdaság és a szilárd hulladék-lerakók folyamatos metángáz-kibocsátást okoznak. A műtrágyahasználat és a nejlongyártás növeli a nitrogén-monoxid, valamint a hűtőszekrények és légkondicionálók a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátását.

A városiasodás a városi hőszigetek kialakulásához vezet, azaz melegebb városnegyedek jönnek létre a városokban.

A nemzetközi jelentések szerint a felszíni hőmérséklet emelkedésének 95 százaléka az ember által okozott üvegházhatású gázok kibocsátásának köszönhető.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása és a globális hőmérséklet emelkedése komoly hatással van az évszakokra.  A nemzetközi adatok szerint, különösen az északi féltekén, a nyár elhúzódott, 20 százalékkal hosszabb ideig tart, mint a 20. század első felében.  Ha nem tesznek óvintézkedéseket, feltevések szerint 2100-ban az északi féltekén a nyár átlagosan 166 napig fog tartani, a tél pedig 31 napra csökkenni. Az előrejelzések szerint a hőmérséklet 2100-ra akár 4 Celsius-fokkal is emelkedhet.

A globális felmelegedés legmélyebb hatásai az olyan társadalmakban és régiókban jelentkeznek, amelyek a legkevésbé vannak hatással az éghajlatváltozásra, mint például Afrika, Dél-Amerika, a szigetországok és az ősnépek.

A világon mintegy 3,6 milliárd ember él olyan régiókban, amelyek rendkívül érzékenyek az éghajlati válságra.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) adataira hivatkozva az afrikai kontinens, amely a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás csak töredékéért felelős, aránytalanul nagy mértékben szenved az éghajlatváltozástól.

Jelenleg Kína és az Egyesült Államok felelős a legmagasabb szén-dioxid-kibocsátásért.  Ezt a két országot India, Oroszország, Németország, az Egyesült Királyság és Japán követi.

Tehát milyen lépéseket tesz a nemzetközi közösség ennek leküzdésére? Az éghajlatváltozással kapcsolatban tett legfontosabb lépés a párizsi éghajlat-változási megállapodás volt, amelynek részesei között szerepel Türkiye is.

A megállapodás előírja, hogy 197 ország közösen lép fel annak érdekében, hogy az átlagos felszíni hőmérséklet-emelkedést 1,5 fok alatt tartsák.

A párizsi éghajlat-változási megállapodás ösztönzi a hatékony és zöld energiára való globális átállást.

Ennek a legfontosabb eleme a kibocsátási célok... Türkiye 2053-ra tűzte ki a nettó zéró kibocsátási cél elérését.

Ezért cselekvési tervet dolgoztak ki és útitervet léptettek életbe a megújuló energiaforrások előmozdítása érdekében, különösen az energiatermelés terén.

Ezeknek a lépéseknek köszönhetően a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia mennyisége 2024-ben először haladta meg a fosszilis tüzelőanyagokét, és az 50 százalékon felül volt.

A terv szerint ez az arány minden évben növekedni fog.



Még több hír