Heti kommentárunk 28/ A NATO megalakulásának 75. évfordulója
Itt olvasható a SETA külpolitikai kutatója Can Acun elemzése e témában.
A vezetők az Egyesült Államokban találkoztak, hogy megünnepeljék a NATO 75. évfordulóját, amelyet 1949-ben alapítottak, amikor 12 ország aláírta az "Észak-atlanti Szerződést" Washingtonban. Már most komoly kihívásokkal kell szembenéznie a NATO-nak, amely 1949 óta összesen 32 országra nőtt. A stratégiai újrapozícionálás folyamatában lévő katonai szövetségben fontos kérdések a tagok közötti kapcsolatok, a katonai kiadások és az olyan országokkal szembeni kötelezettségvállalások jellegének meghatározása, mint Oroszország és Kína.
A NATO 1949-ben megalakult, amikor 12 ország Washingtonban aláírta az "Észak-atlanti Szerződést", majd lépésről lépésre 32 országra bővült. Végül a katonai szövetség, amelyet azért hoztak létre, hogy megvédje Európát a szovjet fenyegetéstől, a hidegháborút követő szovjet összeomlás után hosszú ideig stratégiai bizonytalanságot élt át. A szervezet azonban, amely idővel szerepet vállalt a globális terrorizmus elleni küzdelemben, úgy tűnik, hogy a növekvő orosz és kínai fenyegetésekkel szemben igyekszik újraformálni saját magát.
• A NATO ma erősebb, mint valaha
• Az USA több mint 100 000 katonát állomásoztat Európában.
• 5 új stratégiai légvédelmi rendszert biztosítunk Ukrajnának
• Putyin azt mondta, hogy a NATO felbomlik, amikor megszállja Ukrajnát, most a NATO erősebb, mint valaha
• Oroszország kudarcot vall, Ukrajna sikert fog aratni
A fent említett kijelentések Joe Biden amerikai elnök szájából hangzottak el. A NATO alapításának 75. Évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Biden az orosz-ukrán háborún keresztül értékelte a NATO fontosságát, erejét és elrettentő erejét. A NATO már régóta próbálja újrapozícionálni magát. Különösen akkor, amikor a különböző európai államok új katonai és védelmi prioritásokat próbálnak meghatározni, a NATO-t övező bizonytalanságok felerősödtek. Macron híres kijelentése, miszerint "a NATO agyhalott", fontos volt a helyzet komolyságának feltárása szempontjából. Úgy tűnik azonban, hogy az ukrajnai orosz invázió új lendületet adott a NATO fennállásának. Putyin súlyos stratégiai hibát követett el, és megpróbálta megszállni Ukrajnát, ami arra késztette a NATO-t, hogy lépéseket tegyen az orosz fenyegetés megállítására. Valójában ennek a politikának az építészei ismét az angolszász országok, az USA és az Egyesült Királyság voltak, de a kontinentális Európának is részévé kellett válnia ennek a stratégiának. Az USA-nak és az Egyesült Királyságnak így sikerült egy fárasztó háborúval és súlyos szankciókkal gyengíteni Oroszországot, miközben a transzatlanti kapcsolatokat az USA javára alakították át. Ennek a kockázatos politikának azonban mellékhatásai is vannak.
Ahogy Oroszország, amelyet megpróbálnak sarokba szorítani, egyre közelebb kerül Kínához, már a kínai-orosz szövetség, beleértve a Sanghaji Együttműködési Szervezet néhány más tagját is áll az Egyesült Államokkal szemben. Bár a globális rendszer hibrid időszakban van, a polarizáció jelei napról napra nyilvánvalóbbak.
Még több hír
Mustafa Kemal Atatürk (1881-1938)
A TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG ALAPÍTÓJA ÉS ELSŐ KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE, ATATÜRK