Energetika 28/ Hogyan befolyásolta az orosz-ukrán háború az energiapolitikát?

Az orosz-ukrán háború nagy aggodalmat keltett Európában.

2159870
Energetika 28/ Hogyan befolyásolta az orosz-ukrán háború az energiapolitikát?

A 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háború nagy aggodalmat keltett Európában, amely Oroszországból importálja földgázigényének nagy részét.

Oroszország bejelentette, hogy csak rubelben ad el földgázt, miután az EU korlátozásokat vezetett be vele szemben.

És korlátozta az Európába irányuló orosz gáz mennyiségét. Ez a gáz- és villamosenergia-árak emelkedéséhez vezetett, különösen 2022 második felében.

Ugyanakkor megtámadták és használhatatlanná tették az Északi Áramlat gázvezetéket, amely orosz földgázt szállít Németországba a Balti-tengeren keresztül.

A növekvő kereslet miatt a földgáz és a villamos energia ára emelkedett. Ez a helyzet az egész világot, különösen Európát érintette.

Az Európai Unió országai, amelyek Oroszországból importálják földgázuk közel felét, az áramlás leállításával a cseppfolyósított földgáz (LNG) felé fordultak. Azért a 2019 és 2023-as évek között megduplázódott az LNG-import az Európai Unióban. Eközben Norvégia volt a legnagyobb földgázszállító Európában, 53, 4% -kal. Norvégiát Algéria követte 15,9  százalékkal.

A válság azonban mélyen érintette Európát. A 2022 második félévében Németország és Franciaország megszorító csomagokat vezetett be. Jelentős korlátozásokat is hoztak a közhivatalok fűtésére és világítására.

Három évvel a háború után az Európai Unió országai továbbra is importálják a cseppfolyósított földgázt.

Az Anadolu ügynökségnek az EU Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége által közzétett jelentésről szóló híre szerint, a háború kezdete óta rekordszintre nőtt a globális cseppfolyósított földgázfogyasztás. Több mint 40 milliárd köbméterrel 557 milliárd köbméterre emelkedett.

Európa volt az a régió, ahol a legnagyobb mértékben nőtt a kereslet, 57 milliárd köbméterrel 2021-hez képest, ami a teljes LNG-kereskedelem több mint negyedét tette ki.

Azon országok közül, amelyek az orosz-ukrán háború után Európában kialakult energiaválságot az LNG és a tárolás felé fordulva szeretnék megoldani, Németország az általa üzembe helyezett létesítményekkel érte el a legnagyobb növekedést az LNG-importban.

Az uniós országok legutóbb 134 milliárd köbméter LNG-t importáltak, ebből mintegy 18 milliárd köbmétert Oroszországtól szállítottak.

Franciaország 30 milliárd köbméter, Spanyolország pedig 25 milliárd köbméter LNG-t importált. Ezeket az országokat Hollandia, Olaszország és Belgium követte.

A Gázexportáló Országok Fóruma (GECF) által közzétett legfrissebb jelentés szerint az uniós országok márciusban összesen 14 milliárd köbméter földgázt importáltak csővezetékeken keresztül.

Ez a mennyiség 4 százalékos növekedést jelentett az előző év azonos hónapjához képest.

A 2023 első negyedévéhez képest az idei első negyedévben 23 százalékkal, több mint 7 milliárd köbméterre nőtt az Oroszország által az EU-ba csővezetéken keresztül szállított földgáz mennyisége. Az EU-ba irányult orosz gáz 53 százalékát Türkiyén keresztül szállították.

Márciusban a csővezetéken keresztül uniós országokba szállított földgáz mennyisége 4 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. 2022 decembere óta az volt a legnagyobb mennyiség az európai orosz vezetékes gázimportban.

Az idei év első három hónapjában Norvégia volt a legnagyobb csővezetékes gázexportőr az EU-ba 57 százalékos részesedéssel, őt követte Oroszország 18 százalékkal és Algéria 17 százalékkal.

Az orosz-ukrán háború miatt az EU felgyorsította a megújuló energiába történő beruházásait. 2023-ban az EU-ban előállított összes villamos energia 44 százaléka származott a megújuló energia forrásokból, ami rekordot jelent. Ennek 27 százaléka szél- és napenergiából származott.

Számos ország elhalasztotta az atomerőművek bezárására vonatkozó terveit. Németország és Franciaország erőteljes nyomására az atomerőműveket "zöld energiának" minősítették.

A háború miatt az Amerikai Egyesült Államok is belépett az európai energiapiacra. Az EU és az USA 2022-ben LNG-megállapodást írt alá. A megállapodás értelmében az uniós országok legfeljebb évi 50 milliárd köbméter LNG-t vásárolhatnak az USA-tól.



Még több hír