Heti kommentárunk 54/ Új korszak felé a török-iraki kapcsolatokban

Hakan Fidan külügyminiszter augusztus 22. és 24. között fontos látogatást tett Irakban. A régió országai közül Irak az egyik legstratégikusabb ország Türkiye számára a terrorizmus elleni küzdelem, az energia-geopolitika, a gazdasági kapcsolatok, a belső stabilitás és a versenyezés szempontjából. Ezért Fidan látogatása meglehetősen kritikus jelentőségű Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök várható iraki látogatása előtt.

A két ország közötti nehéz kérdések messze jártak a megoldástól, és ha Erdoğan elnök is látogatna abba az országba, időbe telik a rendezés. Bár számos oka van ennek a helyzetnek, az Irakon belüli dinamika meglehetősen meghatározó. A Szudáni-kormány törékeny szerkezete, a gazdaság gyengesége, a Bagdad és Erbíl közötti nézeteltérések, a PKK terrorszervezet jelenléte és tevékenysége Észak-Irakban, valamint a külső szereplők, például Irán romboló hatása a számos ok között, amelyek szorosan befolyásolják a török-iraki kapcsolatokat. Köztudott, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos környezeti problémák egyre pusztítóbb hatással vannak Irakra. E szempontból jelenleg a vízkérdés az egyik legkritikusabb probléma a török-iraki kapcsolatokban, amely megoldásra vár.

Bár Fidan látogatása során a biztonsági és energetikai kérdések kerültek előtérbe, Türkiye számára az egyik legfontosabb stratégiai kérdés, amely Fidan egyik prioritása, a szunniták között elért megállapodás megőrzése. A szunniták közötti bármilyen politikai konfliktus stratégiai veszélyt jelenthet Türkiye iraki prioritásaira nézve. Ez nem jelenti azt, hogy Türkiye szektariánus szemszögből közelíti meg Irakot. Éppen ellenkezőleg, szunniták közötti megbékélést stratégiai eszköznek tekintik, mivel képes befolyásolni az összes többi politikai és katonai folyamatot Irakban.

Tekintettel a közelgő iraki helyhatósági választásokra (2023 decembere), Türkiye prioritásai még fontosabbá válnak. Ezeket a prioritásokat könnyebben megérthetjük, ha megnézzük Fidan iraki kapcsolatait. Az iraki türkménekkel való találkozóját megelőzően Fidan találkozott Fuad Husszein iraki kollégáival, al-Szudáni kormányfővel és Abdul Latif Rasid elnökkel, és a Fatah Szövetség vezetőjével, Hadi al-Amirival, valamint az Iraki Szuverenitás Szövetség vezetőjével, Khamis al-Khanjarral.

Türkiye stratégiai prioritásai nem korlátozódnak az etnikai-szektariánus politikai egyensúly fenntartására Irakban. Az észak-iraki kapcsolatok, különösen a KDP és a KYB közötti kapcsolatok, a PKK terrorszervezet fokozódó tevékenységének megfékezése és gyengítése, a PKK és a síita milíciák Türkiye elleni együttműködése, a síita milíciákra gyakorolt iráni befolyás megakadályozása, valamint az Irak és Türkiye közötti gazdasági együttműködés erősítése Fidan iraki látogatásának fő stratégiai prioritásai között szerepel.

Ebben a folyamatban a legszembetűnőbb fejlemény a PKK terrorszervezet elleni küzdelem. Türkiyének hosszú idő alatt sikerült a PKK elleni stratégiájában bekövetkezett változásoknak köszönhetően semlegesítenie a PKK-t otthon, meggyengítenie Irakban és megfékeznie Szíriában. Türkiye növekvő katonai jelenléte és területi ellenőrzése Észak-Irak stratégiai területein, a PKK elleni folyamatos katonai és hírszerzési műveletei, valamint az Ankara és Erbil közötti szoros együttműködés gyengítette, de nem semlegesítette a PKK-t Irakban.

Válaszul a PKK az ILIÁ elleni harc ürügyén újrapozícionálta magát a Szindzsár térségében, Mahmurt a PKK toborzó- és kiképzőtáborává alakította át, elkezdte ellenőrizni Szulejmáníja környékét, partnerséget alakított ki a KYB-vel, és a síita milíciákkal való partnerség révén úgynevezett kiegyensúlyozó politikát folytatott Türkiyével szemben. Ennél is fontosabb volt, hogy a PKK szíriai ágát, az YPG-t legitimálni akarta Észak-Irakban, és az iraki politikába való bevonásával megerősíteni a PKK politikai és katonai mélységét.

Türkiye jelenlegi stratégiája az, hogy ellensúlyozza a PKK változó stratégiai és taktikai megközelítését, iraki szinten semlegesítse a PKK-t, és biztosítsa a szervezet visszavonulását Kandilba. Türkiye - amint azt Fidan látogatása során kifejtette –a PKK erősödő jelenlétét kockázatnak tekinti az iraki területi integritásra és szuverenitásra nézve, azért azt akarja, hogy az iraki kormány ismerje el a PKK-t terrorista szervezetként.

Ha ez a cél megvalósul, Irak szuverén hatalommá válik saját területén, és Türkiye katonai jelenléte Észak-Irakban minimálisra csökken. Másrészt a PKK terrorszervezetként való elismerése megszabadítaná az észak-iraki politikát a PKK befolyásától, és csökkentené a kurdok közötti eszkalálódó konfliktust.

Bár egyelőre nehéznek tűnik ennek a helyzetnek a megvalósítása az észak-iraki egyenletben, Türkiye eszközei stratégiai szükségszerűséggé teszik, hogy a régió szereplői együttműködjenek vele. Ezt bizonyítják Fidan erbili diplomáciai tárgyalásai. Míg a Türkiye és a KDP közötti szoros együttműködés agresszívabbá tette a PKK-t a KDP-vel szemben, a Süleymaniyéből Türkiyébe tartó járatok valószínűleg nem indulnak újra, ha a KYB továbbra is együttműködik a PKK-val.

Egy másik kritikus gazdasági kérdés az energiaügy.  2023 februárja óta leállt az olaj áramlása Irakból, és Ankara a februári földrengéseket említette okként. Bár ez az indoklás ésszerűnek tűnik, nem lenne helytelen azt mondani, hogy a bagdadi kormány és az erbili vezetés között folyamatban lévő vita, valamint az a tény, hogy Irak beperelte Türkiyét a Nemzetközi Döntőbíróságon, és kártérítésre ítélték, problémát jelent Türkiye számára. Figyelembe véve a bagdadi kormány által Türkiye ellen indított pert, az olaj fontossága jobban érthető. Míg az olajvezeték február óta tartó lezárása dollármilliárdokba került Iraknak, a fennálló probléma megoldásának elmaradása kritikus következményekkel járhat.

Ha Fidan iraki látogatása kedvező eredményekkel jár, az szilárd alapot teremt Erdoğan látogatásához, és potenciálisan megnyitja az utat a stratégiai együttműködés előtt a török-iraki kapcsolatban. Ha Irak stratégiai jelentőségű szerepet játszik e befolyás erősítésében, Türkiye újra befolyást nyerhet a régióban.