Március 18 Çanakkale-i tengeri győzelem

A nagyhatalmak világ felosztására irányuló erőfeszítései eredményeképpen 1914-ben kitört I. világháború 1918-ig tartott. Az oszmán birodalom, Németország és az osztrák-magyar monarchia szövetségében Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország ellen 1914 november 3-án lépett háborúba. Az oszmán birodalom 1. Szervusz földi győzelmét a kaukázusi fronton aratta. Oroszország 1914 decemberében megtámadta Kelet-Anatóliát, ami Enver pasa ellentámadása és a súlyos hideg miatt kudarccal végződött.

Az I. világháború elején a Çanakkale- (Gallipoli ) Szoros rögtön nagy jelentőségre tett szert. Nagy-Britannia és Franciaország terve az volt, hogy az Isztambul kapuját jelentő Çanakkalét egy tengeri hadművelettel elfoglalják, és így kiiktassák a háborúból az oszmán birodalmat. Ezzel a nehéz helyzetben lévő Oroszország hozzáférhetett volna a világ forrásaihoz és az ő segítségükre, és lehetővé vált volna, hogy az ellenszövetség országai ellen délről támadást indítva a háborúnak gyorsan véget vessenek. Ezzel a céllal hajtották végre az 1914 november 3-án kezdődő és 1916 január 9-ig tartó Çanakkale-i háború első lépését.

Először az 1915 március 18-ig tartó tengeri csatát vívták. Végül március 18-án egy nagyon erős flottával a tengerszoroshoz vonuló brit és francia erők vereséget szenvedtek a török tüzérek rendkívüli sikerével szemben, és súlyos veszteségekkel visszavonultak. Ezt A győzelmet napjainkban minden évben a március 18-án tartott rendezvényekkel ünneplik.

Miután tengeri úton nem tudták elfoglalni a szorost, Nagy-Britannia és Franciaország szárazföldi támadást tervezett, és a nagyrészt ausztrál és új-zélandi (ANZAK) katonákból álló csapatok 1915 április 25-én partra szállva a Gelibolu-félszigeten szárazföldi hadműveletet indítottak. A terület elfoglalásáért mintegy 3 hónapon át súlyos harcok zajlottak az ANZAK erők és a török katonák között. Végül 1915 augusztus 7-8-án az Anafartlari csatában a 19. hadtest kiemelkedő tehetségű parancsnoka, Mustafa Kemal Bey azt mondva katonáinak: „Nem azt parancsolom nektek, hogy harcoljatok, hanem azt, hogy haljatok meg!” eldöntötte a háború sorsát. Mustafa Kemal Visszavonulásra kényszerítette a Conkbayırı-ban és Kocaçimen-ben előrenyomuló ANZAK-erőket, és felszabadította a megszállt területeket. A 19. hadtest és az 57. hadosztály parancsot sem várva a központból, saját kezdeményezésével Mustafa Kemal megakadályozta Çanakkale elestét, és felszabadította a szorost. Miután a britek 1915 december 19-20-án kivonultak Arıburnuból és Anafartalarból, január 8-9-én pedig Seddülbahirból, a háború véget ért.

A Çanakkale-i Győzelem megerősítette a balkáni háborúban megrendült oszmán birodalom tekintélyét. Megmutatta, hogy az összeomlóban lévő birodalomban megvan még a török nemzet ereje és dinamizmusa. A Çanakkale-i győzelem lett a szabadságharc előzménye és kiindulópontja, mert számos parancsnoka itt szerezte az erős ellenséges hadsereg legyőzésével azt a tapasztalatot és magabiztosságot, ami fontos szerepet játszott a török szabadságharc sikerében is.

A Çanakkale-i csaták fontos mértékben meghosszabbították a háborút, és ebből a szempontból a harcoló államoknak fontos veszteségeket és gazdasági károkat okoztak. A cári Oroszország álma a tengerszoros elfoglalásáról nem vált valóra. A szövetségesei segítségéből megfosztott cári Oroszországban fokozódtak a belső ellentétek, és az 1917-ben kitört forradalom eredményeképpen a cári uralom helyét a szovjet rendszer vette át, ami a következő években megváltoztatta a világtörténelmet.

A Çanakkale-i győzelem legnagyobb nyeresége a török nemzet számára kétségkívül Mustafa Kemal Atatürk lett. Mustafa Kemal az újonnan alapított hadtestet hamarosan olyan szintre hozta fel, hogy modern hadseregekkel volt képes harcolni, ezzel is megmutatva kiemelkedő szervező és nevelő voltát. A helyzet és terep magas szintű ismerete, határozott döntőképessége, ezen döntések véghezvitele Mustafa Kemal kiemelkedő akaratának, tudásának és magabiztosságát bizonyítéka. Bebizonyította, hogy jó katona és karizmatikus vezető, és Mustafa Kemal ezzel elindult azon az úton, hogy a nemzettel együtt a hazát a megszállástól megmentve, egy teljesen független és modern, új török állam alapítója legyen.

Március 18-án, a Mártírok Emléknapján és a Çanakkale-i tengeri győzelem évfordulóján kegyelettel és hálával adózunk minden mártírunknak, akik életüket áldozták a hazáért, veteránjairól pedig tisztelettel és köszönettel emlékezünk meg.