ANATÓLIAI ELSŐK

Emlékszik a gyermekkorára, és hiányzik önnek? Az az időszak, amikor még nem szempillantásként telt az idő, és a napok hosszúak és tartalmasak voltak... Ne aggódjon, ma nem a nosztalgiáról fogunk beszélni. Csak azt szeretnénk, hogy emlékezzen arra az időszakra, amikor másként telt az idő. Azok az idők, amikor nem azért futottunk, hogy elérjünk valamit, hanem hogy utolérjük a barátainkat… Emlékszik még azokra az időkre, amikor nem ismertük azt a szorongást és rohanást, hogy eljussunk valahová?

A városi lakosság iparosodást követő növekedése és az azt követő technológiai fejlődés magával hozta azt a globalizációs jelenséget, amelyet ma mindannyian ismerünk. Az első számítógépes hálózat létrejöttével a világ egy kis faluvá változott. Ennek a fejleménynek természetesen voltak pozitív következményei is. Azonban nagyobb távolságból szemlélve a negatívumok felülmúlták a pozitív eredményeket. Ugyanis fel kellett gyorsulnunk, hogy többet dolgozhassunk és többet termelhessünk. Ahhoz, hogy gyorsan együnk, gyorsan gondolkodjunk és ne maradjunk le semmiről, gyorsabbá kellett válnunk, és gyorsan kellett fogyasztanunk. A kicsivé váló faluban minden hely elkezdett hasonlóvá válni, és ezek a fejlemények hátrányosan érintették a kisvárosokat és a helyi termelőket. A kihalás fenyegette a helyi és hagyományos értékeket. Ezen a ponton született meg egy fogalom Olaszországban: a Cittaslow, vagyis a „Lassú” vagy „Nyugodt város”. Ma Seferihisarról fogunk beszélni, Törökország első lassú városáról.

A globalizáció miatt egyre jobban hasonlító városok, és a középszerűségtől való félelem vezetett a „Lassú város” mozgalom megjelenéséhez. Rövid időn belül magukévá tették az olyan városok gondolatát, amelyek képesek az értékteremtésre, a helyi kulturális javak felkarolására és megvédésére. Az egész világon elterjedt ez az Olaszországból indult mozgalom. Az izmiri Seferihisar az első olyan település Törökországban, amelyet beválasztottak a CittaSlow-Nyugodt Város Unióba.

A Lassú vagy Nyugodt város mozgalom egy csiga figuráját választotta a logójának. Valóban sokat elárul ez a narancssárga logó, amelyen a csiga házán történelmi és modern épületek láthatóak. Ugyanis a csiga egy olyan lény, amelyet a lassúsággal azonosítanak. A házával a hátán lassan közlekedő csiga a nyugodt élet filozófiáját meséli el. A házán található épületek azt hangsúlyozzák, hogy a kulturális örökség és a modern élet harmóniában folytatódhat tovább.

Seferihisar, Törökország első lassú városa mandarinligeteivel, megújuló energiaforrásaival, például nap-, geotermikus és szélenergiával, valamint számos ókori településével emelkedik ki. Itt feltűnően érződik a „nyugodt város” hangulata. Ahhoz, hogy egy település lassú város legyen, meg kell felelnie bizonyos kritériumoknak. A lassú városokban olyan alapelvekre van szükség, mint a környezethez való érzékeny megközelítés, a városi életminőség javítása, a helyi értékek védelme a mezőgazdaságban, a turizmusban és a termelésben. Seferihisar ezeket bőven telesítette, és jogosulttá vált arra, hogy Törökország első, a világ 121. lassú városa legyen.

Seferihisarban található Teosz, az ókor egyik legjelentősebb és legrégebbi kikötővárosa. Teosz ókori városa adott otthont az első anatóliai művész szövetségnek, és a világ legnagyobb Dionüszosz-templomának.

Egy másik figyelemre méltó hely Seferihisarban Sığacık, a szeldzsuk korból származó erődjével. Várfalak között rejtőző békés utcái vannak nagyon jól megőrzött épületekkel, ahol nagyon lassan telik az idő. Sığacık híres a vasárnaponként tartott helyi piacáról, ahol csak az itt termelt friss termékeket árulják a termelők.

Kék zászlós strandjaival, mandarinligeteivel és olajfáival Seferihisar olyan, mint a paradicsom, ahol gondtalanul zajlik az élet. Az utcai lámpákat napenergiával működtetik, a kerékpározást ösztönzik a közlekedésben, az utakat pedig az idősekre és a fogyatékkal élőkre való tekintettel tervezték meg. Minden évben „Magcsere Fesztivált” tartanak Seferihisarban, ahol összegyűjtik a helyi vetőmagokat, és szétosztják a gazdálkodók között. Éttermeivel, ahol helyi ételeket szolgálnak fel, és termelői piacaival, ahol a termelők közvetítők nélkül árusíthatnak, Seferihisar bőven teljesíti a lassú város követelményét.

Noha a legtöbb város a modern élet és a globalizáció következtében középszerűvé válik, a Lassú város mozgalom megváltoztatja ezt a sorsot. Megőrzik a városok egyedi identitását a történelmükkel, természetükkel, kultúrájukkal és hagyományaikkal, ami nagyban hozzájárul a városok fejlődéséhez. 2022-ben 21 nyugodt város volt Törökországban, és számuk napról napra tovább nő. Ahlat, Gökçeada, Halfeti, Köyceğiz, Şavşat, Vize és Güdül Törökország lassú városai közé tartoznak. Némelyik földi paradicsomhoz hasonlít, némelyik pedig felfedezésre váró településeknek ad otthont.

Nem tartja nagyon vonzónak azt a gondolatot, hogy az élet magától folyik, mi pedig a pillanatra összpontosítunk, és távol élünk a káosztól és a rohanástól? Nem szeretne egy kicsit lassítani és élvezni az életet, ahelyett, hogy elszaladna az idő? Ha így gondolja, akkor tanúja lehet ennek, ha ellátogat egy lassú városba, és elmerülhet ezeknek a városoknak a varázsában, ahol valóban másképp érzékelik az időt.

Az Anatóliai elsőkben ma a Lassú vagy nyugodt város mozgalomról beszéltünk, amely a természetre, a természeti erőforrásokra, történelmi és kulturális értékekre, az emberre és a minőségi életre összpontosít, és Törökország első lassú városáról, Seferihisarról.