ANATÓLIAI ELSŐK

Önök szerint melyek az emberi történelem fordulópontjai? A kerék feltalálása, az írás felfedezése, vagy az állatok háziasítása és a földművelés? Persze van még sok példa, sok fordulópont, és mindegyik fontos a maga módján. De egy korszak különösen vonzza a kutatók figyelmét: a neolitikum. Mert ebből megismerhetjük, hogy az emberiség milyen szakaszokon ment keresztül, milyen képességekre tett szert. Anatólia területe a neolitikum idején is jelentős volt. Ma az Anatóliai Elsőkben egy olyan fontos újkőkori felfedezésről fogunk beszélni, amely legalább olyan jelentős, mint Nevali Çori, Göbeklitepe és Yassıhöyük, de kevésbé ismert: Çayönü településéről.

A neolitikumba nagyon hosszú felhalmozás és sok éves tapasztalat eredményeként jutottak el az emberek. Ez az a korszak, amikor őseink évezredekkel ezelőtt áttértek a vadászó-gyűjtögető életformából a letelepedett életformába. Őseink ebben a korszakban tanulták meg, hogy a növényi magvak begyűjtése és elfogyasztása helyett azokat elültessék, és úgy szaporítsák őket. És hogy háziasítsák az állatokat, ahelyett, hogy vadásznának rájuk... Ezt a letelepedett és mezőgazdaságra-állattenyésztésre épülő életmódot tartják az emberiség más szakaszba történő lépésének előhírnökének. A neolitikum sok olyan fejlemény elindítója, amelyek minden későbbi kultúrára és a mai civilizációra hatással lesznek. A téma szakértői ezért különös jelentőséget tulajdonítanak a neolitikumnak.

A tudományos világ a kétezres évek eleje óta a neolitikum kutatására összpontosít. A kutatások eredményeként megállapították, hogy Anatólia a neolitikum „mag régiója”, a kutatások szerint a neolitikus kultúra Anatólián keresztül terjedt el Európába.

A több mint egymillió évig tartó nomád élet nagy nehézséget jelentett az őseink számára az élelem, a menedék és a biztonságos élet szempontjából. A letelepedett életformára való átállással ezeket a problémákat elkezdték leküzdeni, és lerakták a civilizációnk alapjait. Itt mutatkozik meg a diyarbakıri Çayönü település jelentősége is. Çayönüben az emberek kétezerötszáz éven át, az őskortól kezdve megszakítás nélkül éltek. A mai városok első példáit Çayönüben találhatjuk meg. Ugyanis a házak Çayönü településen épültek először meghatározott tervek szerint. A talaj megerősítése érdekében itt raktak le a világon először alapokat, itt készítették az első betont, az első vályogot az emberek. A szakértők hangsúlyozzák, hogy ezek nagyon fontos és úttörő fejlemények voltak a korszakban.

Çayönü tulajdonképpen a településtörténetünk összefoglalása. Ugyanis a Çayönüben található épületek azt mutatják meg, hogyan sajátítottuk el a házépítést, a primitív kunyhóktól a pincével és raktárral rendelkező házakig. A korszak legfontosabb építészeti fejleménye a Çayönüben először megfigyelt mozaikszerű padlóburkolat és az épület, amelyben található. Ugyanis ez a vörös színű, tört kövekből, homokból és oltott mészből készült padlótechnika az előfutára az évszázadokkal későbbi római kori mozaikoknak… Ezt a nagy erőfeszítéssel készített épületet nem csak a korszakra, hanem a napjainkra való tekintettel is bámulatosnak tartják a szakértők.

Çayönü másik feltűnő épülete a „Koponyás épület”. A több mint négyszáz emberi csontot tartalmazó épületről azt mondják, hogy egyedülálló. Ugyanis nem csupán temetkezési és áldozati szertartások helyszíne volt, hanem csontvázakat is őriztek benne. És nincs más korábbi hely Anatóliában vagy a közvetlen környezetében, ahol ennyi emberi csontot találtak volna.

Çayönü az egyik legrégebbi példája a földművelésre és állattenyésztésre épülő falusi életnek, amely így rávilágít múltunkra. Egyes szakértők szerint a bányászat világtörténete is Çayönü településen kezdődött. Ugyanis megállapították, hogy a rezet először ezen a vidéken dolgozták fel hevítéssel vagy kalapálással, és gyöngyöket, ékszereket készítettek. Nincs vége a Çayönüben tapasztalt elsőségeknek.

Çayönüben több mint ötezer éven át épültek különböző kialakítású épületek. A néhány egyszerű kunyhóval induló letelepedés lépésről lépésre haladt előre, és elérte a falu méretét. A gödörbe ásással épített kunyhók az anyaghasználat elsajátításával rácsos, kőburkolatú, nagy helyiségekkel rendelkező építményekké váltak. Igény szerint bővítették tovább a házakat, megkezdték a közösségi és vallási épületek építését. Rendkívül jól megtervezett építészeti elemek jelentek meg, például szakrális és középületek, égető- és szemétgödrök, a koponyás ház.

Először Çayönüben használták a vályogot, itt található a kőalapozás, az első beton és a mozaikpadló első példája is. Őseink először létrehozták a teret, így sikerült időben állandóvá válniuk. Elszántan haladtak előre egy nehéz úton, és lépésről lépésre egyengették az utat a mai civilizáció felé. A Çayönüben történtek megmutatják nekünk, hogy az emberek mikre lehetnek képesek a jövőben.

Az Anatóliai Elsőkben ma napjaink civilizációjának egyik fontos állomásáról, a tízezer éves Çayönü településről beszéltünk, ahol több ezer éven át megszakítás nélkül éltek az emberek, és számos elsőséget sikerült elérniük.