ANATÓLIAI ELSŐK

Ha meglát egy hidat, azonnal át akar kelni rajta, vonzzák a hidak? Amikor egy hídon áll, tisztában van azzal, hogy hol van? Arra gondol-e, hogy két különböző pont között tartózkodik? Vagy szerinte a híd csak egy út, amelynek az a célja, hogy megkönnyítse az életét?

A hidak ugyan építmények, de egyben a találkozás, az akadályok leküzdésének vagy egy másik világba való átjutás szimbólumai is. A görög mitológiában szivárványok. A skandináv mitológiában egy szent fa, melynek gyökerei a föld alatt vannak, az ágai pedig az égben, összekötik a két világot, és elérik az istenek világát. Hasonló fa a török mitológiában is szerepel. Az „élet fájának” nevezik, és úgy hitték, hogy összeköti ezt a világot a túlvilággal. Az iszlám előtti korban a sámándobokon szivárványképek szerepeltek, melyeket a „mennyország hídjainak” hívtak. A távol-keleti hiedelmek szerint az ember tölti be a föld és az ég közötti híd szerepét. A hidak sokkal többet jelentenek egy építménynél, a gyökereinkkel függnek össze, ezért a világ számos kultúrájában különböző szimbolikus jelentéssel bírnak.

Kezdetben a hidakat csak az egyik partról a másikra való átkeléshez használták. Az emberek fatörzsek vagy indák segítségével próbáltak meg átkelni a folyókon és völgyeken. Ez a módszer azonban nem működött minden folyó vagy völgy esetében, hanem más megoldást kellett találni. Ezért az emberek sziklákat, fákat és farostokat használtak, és primitív függőhidakat építettek. A fából készült hidak nem voltak tartósak, ezért köveket kezdtek használni. Az idő múlásával a fát és a követ felváltotta a beton, a vas és az acél. Rostok helyett vasból készült láncok, láncok helyett immár acéldrótok vannak… A hidak építészeti struktúrákká alakultak át, melyeken megfigyelhetővé vált az emberiség fejlődése a technológia és a tudomány területén.

Bár a források szerint az első hidakat Kínában építették, ezekről a hidakról nem maradtak fenn leletek. Ezért a világ legrégebbi ismert hídjáról úgy tartják, hogy azt a sumérok építették. Ez az ötezer éves híd, amelynek megtalálták a maradványait, Irakban található. Bár a sumérok építettek hidakat, de nem voltak túl sikeresek a széles távokon való átkelésben. Csupán a Római Birodalom korában kezdtek el eredményesen hidakat építeni. Ezek között vannak olyanok, amelyeket még ma is használnak. A világ legrégebbi és ma is használatban lévő római kori hídjai közül kiemelkednek az anatóliai hidak. Ezek közé tartozik az adanai Taşköprü, az izmiri Kervan-híd és az adıyamani Cendere-híd.

Adana Anatólia legrégebbi települései közé tartozik. Története a hettiták idejéig nyúlik vissza. Adana ősidők óta a karavánok útvonalán fekszik. A Római Birodalom korában is jelentős város volt. Ugyanis a birodalom közel-keleti területeire az adanai Taşköprün keresztül biztosították az eljutást. Úgy becsülik, hogy ez a világ legrégebbi római kori hídja, amely még mindig használatban van. A Seyhan folyón található Taşköprü körülbelül ezerhatszáz éve épült tufakőből és márványból. A régi metszetek vizsgálatakor a híd mindkét bejáratánál szembetűnő a „Várkapunak” nevezett nagy íves kapu. Ezeknél a kapuknál ellenőrizték a városba való belépést, és itt szedték be az érkező kereskedőktől az adókat. A későbbi korokban egy kilátó teraszt adtak a híd közepéhez, és egy pavilont építettek ide.

A Taşköprü építésénél felhasználták a korszak fejlett technológiáját és mérnöki tudását, huszonegy ívvel tervezték, hogy át lehessen kelni egy olyan nagy folyón, mint a Seyhan. Az Adana egyik jelképének számító 310 méter hosszú híd ma tizenegy ívvel áll, és 1600 éve köti össze egymással a város két oldalát.

A hidak az ókor óta kötnek össze egymással embereket, városokat és országokat… Nyugodt vagy zúgó folyók felett számtalan háborúnak, elválásnak és találkozásnak voltak a tanúi… Egyeseket a tomboló folyókon való biztonságos átkelésre, másokat a nagyon széles folyamokon és völgyeken való átjutásra használnak. A kezdetben csupán az egyik partról a másikra való átkeléshez használt hidakat idővel kereskedelmi és katonai célokból építették. Az ipari forradalom utáni vastermelés növekedése lehetővé tette vas szerkezetű hidak építését. Így sokkal nagyobb és tartósabb hidakat kezdtek el építeni.

A hidak a civil építészet példái, amelyek bemutatják az építés korának technológiáját. De a feladatuk nem csak az emberek vagy járművek áthaladásának biztosítása; ugyanakkor köteléket alkotnak a múlt és a jövő között, sokkal többet jelentenek egy építménynél… A hidak a városok jelképei, sok városra a hidak miatt emlékeznek. Találkozók, összejövetelek nélkülözhetetlen helyszínei. Filmekben, regényekben, dalokban és népdalokban is szerepelnek.

Anatólia legrégebbi ókori hídlelete a Çorum Hattuşa régészeti lelőhelyen található… Egyes források szerint a világ leghosszabb kőhídja az edirnei Uzunköprü... A Çifte-híd a fekete-tengeri régió heves patakjai felett köti össze a két partot... A Tekgöz-híd az anatóliai szeldzsukok által épített első híd a Kızılırmak felett… A Sakarya folyó feletti „Jusztiniánusz-híd” a kora bizánci kor egyik legcsodálatosabb monumentális építménye ezen a vidéken, ezért szerepel az UNESCO ideiglenes világörökségi listáján is. A Bursa Irgandi-híd Törökországban az egyetlen, és a világ négy bazáros hídja közé tartozik, amelynek íves szerkezetén üzletsorok találhatóak… A diyarbakıri Malabadi-híd a világ legnagyobb boltíves kőhídja. Röviden, bármely városban jár Anatóliában, mindenképp találkozni fog egy híddal; némelyikük kicsi, némelyikük nagy, némelyikük pedig hatalmas! Sőt, maga Anatólia is egy híd! Egy rendkívül szép híd, amelyet évezredek óta használnak Ázsia és Európa között… Ezen a hídon évszázadok óta kel át egy óriási történelem a kultúrákkal együtt...