ANATÓLIAI ELSŐK

Ma Piri Reisről beszélünk, aki egész életét a tengereknek és a tengerészetnek szentelte, és aki a világtérképeivel nem csupán a török tengerészet történelmében

1771103
ANATÓLIAI ELSŐK

Vannak, akiket a hegyek vonzanak, vannak, akiket a tengerek… Szenvedélyesen ragaszkodnak hozzá, nem akarnak távol élni tőle… Vannak, akik a monumentális hegyek között találják meg a nyugalmat és a békét… Vannak, akik a hatalmas tengereken töltik az életüket… Íme az egyikük, egy tengerész, aki életének 75 évét töltötte a tengereken, és az általa készített világtérképekről vált ismertté: Piri Reis, az oszmán haditengerészet admirálisa…

Piri Reist a legtöbben Kolumbusz Kristóf elveszett térképének nyomait viselő világtérképeiről ismerik. Van azonban egy másik nagyon jelentős műve is: a Tengerészet Könyve. Ezt a könyvet a nemzetközi hajózás első útikönyvének tartják. Bár a kortárs európai tengerészek is írtak hasonló műveket, Piri Reis könyve bizonyos jellemzők miatt mégis eltér tőlük. A közel ötszáz évvel ezelőtt íródott könyv a tengerészek nélkülözhetetlen forrásává vált. Piri Reis könyvében a negyvenöt éven át tartó Földközi-tengeri expedíciói során szerzett megfigyeléseit, vizsgálatait és felhalmozott tudását örökítette meg.

Piri Reis Geliboluban született. Geliboluban az Oszmán Birodalom nevezetes tengerészeti bázisa volt, számos tengerész nőtt fel ebben a korban a városban. Amikor Piri Reis tíz éves lett, nem tudott ellenállni a tenger hívásának, és nagybátyjával, a Mediterráneum-szerte ismert Kemal Reisszel kihajózott a tengerekre. Nagyon tehetségesnek és érdeklődőnek bizonyult. Ezen utazások során kitanulta a tengerészetet és a kapitányságot is, rendszeres és részletes feljegyzéseket készített. Nagybátyja halála után visszatért Geliboluba, és egy ideig nem szállt tengerre. A jegyzetei és a rendelkezésére álló térképek alapján megrajzolta az elsőt a híres világtérképei közül. Ez a részletes térkép magán viseli Kolumbusz Kristóf elveszett térképének nyomait, és az akkori viszonyokhoz képest csupán nagyon kevés hibát tartalmaz. Tizenöt évvel később Piri Reis újabb térképet rajzolt, hogy kiegészítse a hiányzó részeket és kijavítsa a hibákat. A térképei mellé magyarázó jegyzeteket írt, más általa használt térképeket is megemlített, vagyis hivatkozott a forrásaira. Ezekben a jegyzetekben említette meg, hogy Kolumbusz Kristóf térképét is felhasználta. A források megjelölése biztosította, hogy tudósként emlékezzenek rá.

Piri Reis nagyon részletes térképeket rajzolt, jegyzeteket is tett melléjük, de rájött, hogy térképekkel nem fog tudni elegendő információt átadni. Olyan útmutatót akart készíteni, amely a következő nemzedékeknek is utat mutat majd. A „Tengerészet Könyvében” részletesen ismerteti a negyvenöt éves Földközi-tengeri utazásai során szerzett tapasztalatait. Piri Reis Çanakkaléból indulva az óramutató járásával ellentétes irányban haladt. Nagy részletességgel leírta a Földközi-tenger egész partvonalát, beleértve a szigeteket is. A könyv bevezetőjében elmondta, hogy azért szeretné megírni ezt a könyvet, mert megértette, hogy a birtokában lévő információkat nem tudja elhelyezni a térképen, és elbeszélte a tengereken folytatott tevékenységét. A második fejezetben a viharokról és a szelekről beszélt, valamint az iránytű és a térképek használatáról tanított. Bemutatta az óceánokat és az őket körülvevő szárazföldeket. Ismertette az európai felfedezők utazásait is. Ebben a részben szerepel, amit az Újvilágról, Kolumbusz Kristóf felfedezéséről mondtak.

Piri Reis könnyen érthető nyelven írta a művét, mintha beszélt volna. Sőt, a könyv második részében szereplő technikai információkat rímbe foglalta, hogy könnyen meg lehessen jegyezni azokat.

Több mint kétszáz térkép található a Kitabı Bahriyében. Piri Reis minden részletre kitért, attól kezdve, hogy hol lehet lehorgonyozni a mediterrán kikötőkben, mik a tengerfenék jellemzői, a víz alatti sziklákról, és arról, hogy a tengerfenék homokos vagy iszapos-e. Külön megemlítette a part széllel szembeni helyzetét és a szelek jellemzőit is, ami hajózási szempontból nagyon fontos volt.

Piri Reis a Földközi-tenger partvidékének természeti környezetéről is tájékoztatást adott a könyvében. A mű foglalkozott a növények és az állatok sokféleségével, valamint a folyóvizekkel és az ivóvízhez való hozzájutás lehetőségeivel is. A Kitabı Bahriyét azonban az teszi igazán különlegessé a többi kortárs művel szemben, hogy Piri Reis kitért a városi lakosságra, az emberek életmódjára, kultúrájára és hiedelmeire is. Ismertette, hogy a könyvben említett partok mely államokhoz tartoznak, és megemlíti az ezekben az években történt történelmi eseményeket is. A könyv sok történelmi adatot tartalmaz, például az Ayasofya építését és Velence városának alapítását is.

A városokat a korabeli rajztechnikának megfelelően két dimenzióban rajzolták le, és a valóságnak megfelelő méretben ábrázolták. A várak, falak, hidak, vallási építmények és számos más épület aprólékosan került fel a térképre. Piri Reis művében átfogó információkat osztott meg a történelmi romokról, ókori városokról, a bányákról, meteorológiai adatokról és a partok eróziójáról is. Ez az oka annak, hogy a Kitabı Bahriyét nem csupán tengerészeti könyvként tartják számon. Egy kicsit földrajzkönyv és egy kicsit történelemkönyv is. A 19. századig nem született még egy olyan útikönyv, amelyben ilyen részletesen leírták volna a Földközi-tengert.

A kalózfilmek nélkülözhetetlen elemei a félszemű, kampókezű vagy falábú kapitányok, halálfejes zászlók, és persze a kincsek helyét mutató térképek.. Piri Reis sok térképet rajzolt, amelyek ha talán nem is a kalózokat, de a tengerészeket vezették. Ezek közül a Földközi-tengerrel foglalkozó térképeket a Kitabı Bahriye című híres művébe tette. A könyv az első útikönyv, amely a tengerészettel, hajózással és a világ földrajzával foglalkozik. Ebben a sok térképet tartalmazó könyvben Piri Reis információkat ad olyan témákról, amelyeket minden tengerésznek ismernie kell, mint az iránytű, a térképek és szimbólumok, valamint ismerteti a viharokat és a szeleket. A könyv egyedülálló információkat tartalmaz a szorosok, öblök, szigetek, kikötők megközelítéséről, a vihar esetén használható menedékekről és útvonalakról. Piri Reis azt mondta, hogy a Földnek csak a negyedét teszik ki a szárazföldek; Beszélt a Perzsa-öbölről, a Jóreménység fokáról, az Indiai-óceánról és az Atlanti-óceánról is. Azok, akik elkötelezettek a tengerészet iránt, több száz éve használják útmutatóként ezt a könyvet, amely a Földközi-tenger teljes tengeri atlasza.

Ma Piri Reisről beszéltünk, aki egész életét a tengereknek és a tengerészetnek szentelte, és aki a világtérképeivel nem csupán a török tengerészet történelmében, hanem az egész világon nagy visszhangot váltott ki, valamint a Kitabı Bahriye (A Tengerészet Könyve) című művéről, amely a világ első tengerészeti útikönyve volt.



Még több hír